A fiúk és lányok közösségben rejlő eszközeink

Nemi identitás kialakítása

 

„Isten megteremtette az embert, saját képmására (…) férfinak és nőnek teremtette őket” (Ter 1,27); „amikor Isten Ádámot megteremtette, Istenhez hasonlónak alkotta; férfinak és nőnek teremtette őket, megáldotta, és azon a napon, amelyen alkotta, embernek nevezte őket” (Ter 5,1-2). Az ember ezáltal lesz egésszé, és a cserkészetben ezen tanítás alapján férfiakat és nőket nevelnek a cserkészvezetők. Ezek nem elválasztó, hanem összekötő, hiszen általuk lesznek teljes emberré.

 

A cserkészetbe bekerülők már találkoztak a nemiség kérdésével, és felismerték a nemek közötti látható különbségeket. Attól kezdve, hogy bekerülnek közösségeikbe, a cserkészvezető felelőssége is az, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzon, összhangban a cserkész családjával, a templomával és az iskolájával. A cserkészeszmény nem tesz különbséget a leírásában a két nem között, azonban az általános megfogalmazás aprópénzre bontásával érthetővé teszi a korosztályonkénti megfogalmazásban, mik az adott korosztály számára különösen nagy figyelemmel kísérendő részek.

 

A nemiség kérdésében nagyon fontos, hogy az egész embert nevelje a cserkészet, és nemiség kérdéskörében tisztán lássa, hogy minden mindennel összefügg. A testiség, a társas kapcsolatok, a tudás, az érzelmek kifejezése és a lelkiség egyaránt meghatározzák mindazt, amelyet a szexualitás témakörében kell megtárgyalni. Azzal is szembe kell nézni, hogy a témakör életkori sajátosság alapján hol jobban, hol kevésbé van az érdeklődés középpontjában, és sok esetben a külső körülmények hatására (pl. kortárs csoport, stb.) nem is minden területen azonos az érdeklődés erőssége. Felkészületlenül nagyobb károk érhetik cserkészeket, ezért fontos őket felkészíteni!

 

Az ábrahámhegyi anyag alapján a teljes témakör tárgyalásában a Szentírás az alap, amelyre épít a magyar cserkészet, azonban a nem keresztény vallások követőitől ezek tiszteletben tartása mellett a saját tanításuk követését várja el. A szexualitás Isten ajándéka, amelyet kimondott az ember teremtésekor: „legyetek termékenyek és szaporodjatok” (Ter 1,28). Egyetlen percig sem tabuként kezelt vagy bűnös jelzővel illetett területről van szó az ember életében, azonban az ösztönök alapján könnyen viszi tévútra a nem kellően erős embert. Ezek alapján fontos alapvetésnek tekinteni az alábbiakat[1]:

 

 

A nemiség örömei és nehézségei eltérően jelentkeznek egyes cserkészeknél. Éppen úgy jelen vannak a mindennapokban, mint ahogy megjelennek felerősödve a nagy változásokkor. Éppen úgy örömet jelent az ezzel járók értelmi megismerése és az érzelmekről való beszélgetés, mint ahogy nehézséget jelentenek a kortárs csoport elvárásai vagy tévtanításai. Lehetnek ebben a vezetők társai a családok, a templomok és az iskolák, de lehetnek nehezítést jelentően jelenlévők is. Ezek között kell helyesen egyensúlyozva megtalálni azt az utat, amely összhangban van Isten tervével, a cserkészeszménnyel, az egyén boldogságával és a boldogulás ösvényén való járással.

 

A férfi és nő nevelésében elengedhetetlen, hogy az egyén boldogságát tartsa szeme előtt a cserkészvezető. A boldogság pedig nem pillanatnyi örömet jelent, hanem hitünk szerinti maradandó értéket. Vannak esetek, amikor az egyén boldogsága nyilvánvaló, de az út, ahogyan oda jutott nehezen egyeztethető össze a boldogulás ösvényével. A cserkészet nem sablonok alapján kívánja megmérni a cserkészeket, és kijelenteni róluk, hogy eszményivé lettek-e vagy sem. Tenni akar azért, hogy a cserkész megismerje a lehető legtágabb világot, megismerje a lehető legtöbb értéket, és ezek alapján rendezze be maga életét. Ebben a legnehezebb a nemiség kérdése, mert egy igen erős ösztönnel kell folyamatosan hadakozni azért, hogy Isten rendelése szerinti legyen az élete.

 

A cserkészet a saját közösségeiben épít a cserkészek előtt a családban látható apa/anya szerepekre, és tud mutatni szerzetesi/papi hivatásokat a templomokban. Ezeken keresztül képes átadni egy értékrendet, és teljessé tenni azt a képet, amely alapján a saját életét, az egyéni boldogságának útját kialakítja a cserkész. Ebben nagyon fontos, hogy ha valamely kép hiányzik, azt a vezetők megadhassák (egy fiú őv legyen férfias és báty jellegű, egy leány rpk legyen nőies, és anya jellegű), és tudjanak ezekben a cserkészek a vezetőikhez fordulni.

 

Mindezekhez elengedhetetlen, hogy a nemiségükkel kapcsolatos jelenségekre a vezető felkészítse őket, a változások bekövetkezésekor legyen velük jelen, és segítse és támogassa őket a saját igényeik szerint, és az őszinte légkör kialakításával lehetőséget teremtsen arra, hogy ezekből tanulhassanak – akár egymástól is, ha erre kellően érettek. Ehhez nem csak tudásra és bizalomra kell szert tennie a vezetőnek, hanem magit is meg kell ismernie, hogy képes-e és tud-e kiállni és hitelesen beszélni ezekről a kérdésekről a cserkészei szintjén. Nem baj, ha nem, de legyen bátorsága arra, hogy ezt magának beismerje, és tudja, hogy ilyenkor miként és honnan kérjen segítséget. A család ritkán teszi meg ezt, és ha kiderül, hogy odahaza erről nem volt szó, akkor nem érdemes oda fordulni támogatásért. A templom ma még többet beszél a tilalmakról, amit megnehezíti az őszinteséget. Az iskola kötelezően oktat valamifajta értelmi tudást, de a kortárs csoport befolyása jelentősen nagyobb. Tehát sokszor nem csak át kell adni valamilyen tudást, hanem a korábban kapott, esetenként hibásat is javítani kell.

 

A nemi jellemzők nem a társadalmi, képzőművészeti vagy egyéb elvárásokat jelentik, hanem azokat az ismereteket, amelyek elengedhetetlenül fontosak, hogy megértse önmagát és a másikat. Meg kell értenie a saját neméből fakadó igényeket és tudni kell azokkal élnie, és meg kell tanulnia a másik nem igényeit és azok helyes kezelését.

 

A cserkészeszmény olyan férfiakról beszél, akik képesek kiállni, erőt felmutatni, felelősséget vállalni, sokat tenni, de ugyanakkor képesek érzelmeikről beszélni és társas lényként könnyeden részt venni eseményekben.

 

A cserkészeszmény olyan nőkről beszél, akik képesek otthont teremteni, és valóságos édesanyákká lenni, szerető és kedves melegséget árasztani, de ugyanakkor képesek határozottan kiállni meglátásaik mellett, és meglátni a megfelelő helyeket a könnyed beszélgetéseikre.

 

Azaz olyan emberekről, akik társadalmi és a neveléssel járó előítéleteivel szemben tudatos, ezektől függetlenül tud dönteni, és a másik nem tagjaival tud megfelelően együtt létezni, dolgozni, bánni. Ehhez elengedhetetlenül szükséges önmaga megismerése, és a maga helyének tisztázása.

 

 

A nemi azonosság példaképei

 

A nemi identitásban a cserkészetben a legerősebb mintákat a bátyok és nővérek (őv-k) adják viselkedésükkel, megjelenésükkel, megnyilatkozásaikkal, stb. Az rpk-k az apa vagy anya képét erősítik, és amelynek a legerősebb oldala a férfi és a női minta. A nemi azonosság kialakulásában egyaránt fontos szerepe van a testi, lelki, érzelmi, értelmi és társas területeken a megfelelő viszonyulás az Isten által adott keretekhez. Ennek fontos része, hogy felismerje a magában rejtező erősségeket, amelyekre támaszkodhat, és hogy elismerje a magában hordozott gyengeségeket, amelyeket fejlesztenie szükséges. E mellett a saját életének kialakításában megtalálja azt a hivatást, amely számára a leginkább teljes életet adhat, és ha ebben házastársat talál, akkor olyat találjon, akinek az erősségei és gyengeségei megfelelő módon teszi teljessé kettejük életét. Aki nem házastárssal köti össze életét, azok számára is fontos, hogy felismerjék ezeket, és megfelelő módon találjanak válaszokat az előttük megjelenő kérdésekre. Egy papi életpályát választó fiatalember számára egy komoly lelkivezető vagy hasonló cipőben járó barát sokat jelenthet, míg a szerzetességet választók számára a közösség, és annak tagjai adják meg ezt a kiegészítő társat.

 

Az idősebb cserkésztestvérek, akik a nevelési folyamatnak nem közvetlen kapcsolatú, tevékeny részesei, szintén komoly felelősséggel vannak jelen a nemi azonosság kialakításában. Azok a példák, amiket a csapat idősebb cserkészei mutatnak (legyen akár pályakezdő fiatal, akár nyugdíjas korú) példát jelentenek abban, miként lehet ezt a szintet elérni, és így velük kapcsolatban álló férfiakkal és nőkkel találkozhatnak. Olyan férfiakkal és nőkkel, akiket megismerve láthatják a bennük lévő erősségeket, és ezek alapján számukra példaképekké válhatnak.

 

A családi kép erősen meghatározza azt, hogy a gyermek milyennek látja a férfi és női szerepeket – a családban. Ahogy növekszik, láthatja szüleit más helyzetekben is, megismerheti a szerető anya kemény kiállását a családjáért, vagy láthatja egy megrendítő helyzetben a kemény apja érzelmeit felvállaló önmagát. Ezekben a helyzetekben a megszokottól eltérő viselkedésekkel találkozik, amelytől az önmagának kitűzött, elérendő férfi vagy női eszmény változhat, és helyes feldolgozással tudja a család, a cserkészvezető megfelelően helyre tenni a tapasztaltakat. Nem akar a cserkészet elképzelt és rosszul rögzült elvárásokat erősíteni (egy apa, egy férfi mindig keményen kiálló, érzelmet nem mutató, stb., egy anya, egy nő mindig szerető, kedves és gondoskodó, háttérben meghúzódó, stb.). Azonban pipotya férfiakat és fúria nőket sem kíván nevelni.

 

A cspk szerepe a legnehezebb ebben a nevelési folyamatban. Ő a családfő, a nagyapa, a bölcs ősöreg, aki sokat tapasztalat, aki mindent megélt már, akinek a tarsolyában lapul minden kérdésre valamilyen megoldáscsíra. Ő az, aki összetartja a csapatot, a hátteret megteremti, akinek sokfelé van kapcsolata, aki mindent el tud intézni, stb. Ő a családjáért felelős nagyapa vagy nagyanya, akinek gyermekei más-más feladatot látnak el, más-más helyen dolgoznak, de soha nem veszíti őket szem elől, és minden alkalommal, amikor valamilyen kérdés felmerül, határozott és bölcs utasításokkal úrrá lesz a nehézségeken. Ez a nemiség önazonosságának kialakításában szintén nagyon fontos kép, amelyet a kis családokban élők ritkán tapasztalnak meg.
 

 

A saját nemiségünk megismerése, megértése

 

Az ember saját nemi jellemzőinek megismerése és megértése egy összetett folyamat. A látható különbségek felismerése már korán elkezdődik (óvodai csoportokban, családban), azonban ez még csak a szavak szintjén jelent valamilyen megkülönböztetést. A neheze akkor következik, amikor látható és egyre erősödő nemi jellegek jelennek meg a testi változás folyamatában, az ezzel együtt járó lelki, érzelmi és társas fejlődésben sokkal nagyobb eltérések következnek be, valamint a kortárs csoport tagjai körében sem egyszerre befejeződő folyamat. Mindezek nehezítik a változás felismerését, elfogadását és a továbbiakban az azzal való együttélést.

 

A cserkészvezetőnek fel kell készítenie a cserkészeit ezekre a változásokra, támaszt kell adnia, amikor bekövetkeznek, és a helyes önértékeléshez kell elvezetni a cserkészét. A helyes önértékelés része a testével kapcsolatos változások felismerése, elfogadása és az esetleges problémák kezelése. Mindezek mellett nagyon fontos, hogy a maga nemiségével, a kezébe adott lehetőségekkel helyesen éljen, és felismerje Isten alkotó szándékát, amellyel őt meghívta tervének végrehajtásába.

 

 

A másik nem megismerése, megértése
 

A másik nem jellemzői nem valamilyen elvárásokat jelentenek, hanem azokat az ismereteket, amelyek elengedhetetlenül fontosak, hogy megértse a másikat és önmagát. Meg kell értenie a nők sok beszédét és a „lelkizés” iránti igényét, és meg kell értenie a férfiak „örökös okoskodásának” okait és az egyfelé figyelni képes mivoltukat. Ugyanezt a folyamatot végig kellett csinálni önmaga nemi jellemzőinek terén is, de a másik nem ismerte nélkül nem lesz teljessé.

 

A kósza korosztálytól kezdve már egyre nagyobb az igény a másik nem megismerésére, és egyre több energiát tesznek cserkészeink, hogy a másik nem tagjaival lehessenek. Ez az időszak nagyszerű lehetőség, hogy a nevelésünkben ezen érdeklődésre építve érzelmi és társas területeken a másik nemmel való kapcsolatról sokkal mélyebben tudjunk eszmét cserélni, és őket a helyes út felé terelje a vezetőjük.

 

Ez egyfelől a másik nemről szerzett információk terén jelent sokat, hogy megismerjék, megértsék, és valami olyan titokzatos dologgal találkozhatnak, amely őket kiegészítve teljessé teheti, azonban soha nem tapasztalhatják meg ennek folyamatát. E mellett rettentően izgatja őket a szexualitás kérdése, amelyben még alaposabb felkészítést kell adnia a vezetőnek arra vonatkozóan, mi mindent jelent a szeretkezés, annak örömeivel, odafigyelésével és következményeivel együtt. Nem technikai tudásátadásról kell beszélni, hanem annak a csodának a legmélyét kell megmutatni, amely két ember egyesülésében megjelenik a teremtő szándéka szerint.

 

Érdemes ezekért sokféle módon elővenni a témát. Egy őrsi túra keretében beszélgetve, egy tábortűznél őszintén megnyílva, csak az őrs vagy a raj szintjén, fiúkkal és lányokkal külön-külön, és együtt is. Ehhez bátorság és hitelesség kell, és a vezetőnek értenie kell ennek jelentőségét, át kell érezze ennek felelősségét és pontosan ismernie kell a mag szerepét ebben – mind a hitelesség, mind a tudás közvetítőjeként. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: ha a vezető felismeri a maga korlátait, akkor igenis kérjen segítséget, és fejlessze magát!

 

 

A két nem közösségének megismerése, megértése

 

A két nem közössége a teremtés óta létezik, és az egyházaknál elfogadott útmutatás és a bevett gyakorlat egyaránt kiemelten kezeli. Az esküvő, mint a közösség felvállalása Isten és az emberek előtt, kiemelten fontos – általa jön létre a házasság. E mellett az egy testé levés is Istentől kapott parancs (v.ö. Ter 2,24), így alaposan meg kell gondolni, hogy a testi vágyak, és az örömszerzés keretein túl mi mindennel jár a házasságot nélkülöző, azonban a többi elemében szinte beteljesített párkapcsolat.

 

Nagyon fontos megértetni a cserkészekkel a maga elvárásait, hogy ezeket felismerjék, tudják azonosítani, tudják megfogalmazni, és ki is tudják fejezni! A két nem közösségének a működtetéséhez elengedhetetlen az, hogy mind az öt életterületen egymásban társra találjanak, és minden életterületen jól érezzék egymást a másikkal való kiegészülésben.

 

Hasonlóan fontos, hogy a cserkészek a maguk elvárásaival kapcsolatban megfogalmazottakat a másikkal kapcsolatban is meg tudják tenni. Legyen értő fülük és éles szemük, hogy a másik jelzéseit felfogják és megértésék, és tudjanak közösen összhangban élni
 

---

[1]Az OVTT 2008. november 15. megfogalmazott anyaga alapján (Veszélyes vizeken).