Tömörkény István utcában - Ki a névadó?
Hasznos dolog, ha az ember ismeri a közvetlen lakhelyét, annak nevezetességeit, kis titkait, vagy például, hogy ki is az, akiről el van nevezve az utcája? Nincs ez másképp a Cserkészszövetség székháza esetén sem: a Központ a budai Tömörkény utcában található. Ki volt Tömörkény István, mi tette olyan nevessé, hogy utcát neveztek el róla?
Tömörkény István 1866-ban született Cegléden, Steingassner néven egy sváb családba. Író, régész, muzeológus, eredetileg gyógyszerésznek tanult. 1882-ben szegedi patikusgyakornok korában jelentek meg első elbeszélései, amelyek Jókai, Mikszáth és Turgenyev elbeszélő modorát tükrözték. A Szegedi Híradó 1884-től közölte írásait, 1886-ban a lap munkatársa lett. 1891-től a Szegedi Napló, 1899-ben a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum munkatársa, 1904-től igazgatója.
A realista kispróza mestere. A Szeged környéki népnyelv elemeit integráló nyelven szólalnak meg a Szegedi paraszok és egyéb urak (1893) c. elbeszéléskötetének történetei. Jegenyék alatt (1898) c. kötetének fő témája a falusi és tanyasi világ lakóinak mindennapos küzdelme. Csattanóra épülő novelláit tömörség, rövidség, kompozíciós megszerkesztettség és zártság mellett groteszkbe hajló humor jellemzi. Művelődéstörténeti, szociográfiai, etnográfiai indíttatású elbeszéléseiben a naturalizmus szemléleti és poétikai vonásai jelennek meg. Írt regényt (Margit, 1916) és drámákat is (Barlanglakók, 1913). Részt vett a Szeged környéki ásatásokban, tanulmányozta a népvándorlás kori régészete; fontos néprajzi és archeológiai munkák szerzője.
(Forrás: Magyar Nagylexikon)



Tömörkény István 1866-ban született Cegléden, Steingassner néven egy sváb családba. Író, régész, muzeológus, eredetileg gyógyszerésznek tanult. 1882-ben szegedi patikusgyakornok korában jelentek meg első elbeszélései, amelyek Jókai, Mikszáth és Turgenyev elbeszélő modorát tükrözték. A Szegedi Híradó 1884-től közölte írásait, 1886-ban a lap munkatársa lett. 1891-től a Szegedi Napló, 1899-ben a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum munkatársa, 1904-től igazgatója.
A realista kispróza mestere. A Szeged környéki népnyelv elemeit integráló nyelven szólalnak meg a Szegedi paraszok és egyéb urak (1893) c. elbeszéléskötetének történetei. Jegenyék alatt (1898) c. kötetének fő témája a falusi és tanyasi világ lakóinak mindennapos küzdelme. Csattanóra épülő novelláit tömörség, rövidség, kompozíciós megszerkesztettség és zártság mellett groteszkbe hajló humor jellemzi. Művelődéstörténeti, szociográfiai, etnográfiai indíttatású elbeszéléseiben a naturalizmus szemléleti és poétikai vonásai jelennek meg. Írt regényt (Margit, 1916) és drámákat is (Barlanglakók, 1913). Részt vett a Szeged környéki ásatásokban, tanulmányozta a népvándorlás kori régészete; fontos néprajzi és archeológiai munkák szerzője.
(Forrás: Magyar Nagylexikon)




Rovat:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
