Cserkészek a világ minden tájáról

Beküldte szerkeszto - 2012. augusztus 31., 16:24

Július 17-én kék egyenpólós, sisakos kerékpárosok nagy létszámú csapata késztette töprengésre azokat, akik meglátták őket a város és a környék útjain. A jókedvű társaság a Dózsa György Középiskola kollégiumába kerekezett be estére, ahol a szállásuk volt – és a székelykeresztúri gyerekcsoporttal elvegyülve egy roppant hangulatos, vidám estét töltöttek el az udvaron.

A csapat vezetője Szemerédi Tibor volt, őt faggattam, kiket tisztelhetünk egynapos látogatóinkban.
– A Külföldi Magyar Cserkészszövetség egyik vezető tisztje vagyok – mutatkozott be beszélgetésünk elején. – Egy fiatalokból álló csoporttal járom az országot. A csapat tagjai őrsvezetők, akik Svédországtól Ausztráliáig, Európától Dél-Amerikáig számos országból érkeztek, ahol a szervezeteink találhatók. A körúton résztvevők a tengerentúlról érkeztek: többségük az USA-ból, Kanadából, de vannak brazil és ausztrál társaink is. Két fő Németországban él, jómagam Ausztriából érkeztem.
– Milyen céllal indultak útnak?
– Ezt a túrát tizenöt éve szervezzük, őrsvezetői körútnak nevezzük, és tulajdonképpen a csapataikat jól szervező, irányító vezetők jutalmul vehetnek részt rajta. Három hét a túra időtartama, ebből egy hetet Budapesten töltünk, voltunk a Parlamentben, a temetőben felkerestük a 301-es parcellát, voltunk gróf Teleki Pál sírjánál Gödöllőn, akit a cserkész mozgalom nagy mentoraként tisztelünk. A második hét egy kenu-túra, a Dunakanyarból indulva, Szentendre, Esztergom meglátogatásával csorgunk lefelé. A harmadik hét a kerékpár túra, ahol mindig más országrészt keresünk fel. Idén Ráckevéről indultunk dél felé, így lett úti célunk Kalocsa, de voltunk Kiskőrösön a Petőfi házban, Izsákon a pálinka múzeumot néztük meg, jártunk Szabadszálláson és Solt-vadkerten is. Mindenütt meglátogattuk a helyi nevezetességeket.
– Kalocsán mit láttak?
– Az Érseki Palotát, Kincstárat és Könyvtárat és a Paprika Múzeumot látogattuk meg. Érsek atya lelki útravalóval látott el minket. Ma megpihenünk itt a kollégiumban és holnap megyünk tovább. Rengeteg a programunk, három hét alatt Magyarországot bemutatni szinte lehetetlen, igen zsúfoltak a napjaink.
– Merre mennek tovább?
– Szabadkára tartunk, ott két napot töltünk, ahonnan Szegedre kerekezünk. Onnan vonattal megyünk fel Pestre, és a búcsúest után útra bocsátjuk a fiatalokat. Van, aki azonnal hazarepül, és lesz, aki még időzik itt az országban.
– Találkozik még ez a csapat valamikor így együtt?
– Nem, soha, ez egyszeri és megismételhetetlen alkalom. De biztosan lesznek majd, akik kapcsolatban maradnak, hiszen egy szervezet égisze alá tartozunk.

Magyarországon 1910-ben indult a cserkész mozgalom. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség 1989-ben alakult, mivel ekkortól már itthon is jöhettek létre szervezetek. A cserkészet célja egészséges testi, szellemi és jellembeli életfelfogás kialakítása keresztény erkölcsi alapon. A jellemnevelésen kívül még célja a magyar öntudat fejlesztése is. Taglétszámuk gyorsan gyarapodott, bár az első világháború miatt megtorpant a szervezet fejlődése. Trianon után az egyik legfontosabb feladatuknak a magyarok összetartását tekintették: világtalálkozók szervezésével, a hagyományok, kulturális értékek védelmével, fiatalok képzésével foglalkoznak. Csapataik vannak Angliában, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Svájcban, Svédországban, Venezuelában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában.

A cikk a Kalocsai Neplap internetes portálon jelent meg 2012. augusztus 18-án.

Rovat: