A mosonmagyaróvári csapat táboráról

Idei táborunk Jásdon volt a Vadalmás-forrás közelében. 2012.július 9-én (hétfőn) indult el vonatunk a mosonmagyaróvári vasútállomásról. Győrben átszálltunk a Zirc felé tartó vonatra,majd Zircen buszra ültünk,ami elvitt bennünket Jásdra. Miután leszálltunk a buszról, gyalog indultunk a táborhelyünk felé, ami körülbelül 2,8 km-re volt a településtől. Iszonyatosan meleg volt, de nem is bántuk, mert a 2011-es táborunk,ami Sümegprágán a Sarvaly-forrásnál volt, rengeteg esőt tartogatott számunkra. Amint odaértünk a táborhelyre mindenki ledobta hátáról a túrazsákot és nekiláttunk az ebédnek. Ebéd után csapatparancsnokunk Laci (Szelec László,Farkas őrs őv.) ismertette a tábori rendet,amit mindenkinek be kellett tartania kivétel nélkül. Ezek után nekiláttunk a tábori építmények és a sátrak felállításának. Mikor már az aznapra meghatározott építmények álltak (zászlórúd, kereszt, sátrak) a gyerekek Adri (Takách Adrienn,Sün őrs őv.) vezetésével játszani kezdtek. Míg ők játszottak, addig Jocóval (Albert József,Mókus őrs és Táltos őrs őv.) nekifogtunk a vacsora elkészítésének, ami a fiatalabbak nagy bánatára spenót volt. Mikor elkészült a vacsora farkaséhséggel álltunk sorba őrsönként és alig vártuk, hogy ehessünk. Nagy örömünkre osztatlan sikert aratott a spenót, az összes elfogyott az utolsó cseppig.:) Vacsora után beindult a fakultatív fürdés,majd fürdés után mindenki felvette a tábortüzes pólóját és míg a napos őrs mosogatott, addig én (Posta Zsuzsanna[mindenkinek Zsuzsi],Petymeg őrs őv.) énekeltem a gyerekekkel és megtanultuk a tábortűzi dalokat. A "nagyobbak" nagy meglepetésére a gyerekek teljesen önfeledten és vidáman énekeltek, nagyon tetszettek nekik a dalok és még puskájuk is volt a dalszövegekről. A puskájuk a tábori kis füzet volt, amiben népdalok, cserkészdalok és tábori imák voltak,na meg persze a legfontosabb és a táborokban legtöbbet használt csomók. Mikor végre körülültük a "tábortüzet",ami csak fáklyákból állt (mert sajnos tűzgyújtási tilalom volt a nagy szárazság miatt) elkezdtünk énekelni. Hatalmas hangulata volt a tábortűznek, sokat nevettünk. Tábortűz végén, miután megalakítottuk a szeretetkört, Jocó vezetésével ellátogattunk egy zöld sátorhoz. Leültünk a sátor elé egy félkörben mikor valaki egy időgépen elutazott közénk. nem más jött el hozzánk, mint Hortobágyi Viktor, ő tudatta velünk, hogy 100 éves a Magyar Cserkészszövetség - ez volt táborunk keretmeséje. Ezután elmentünk az alakulótérre és levontuk a zászlót, majd kihirdették ki lesz az éjjeli őrség, ami éppen ránk Táltosokra esett.:) Az éjjeli őrség rendben zajlott, de voltak váratlan látogatóink 3 darab róka személyében, ők minden este/éjjel felbukkantak, de volt mikor nappal is ellátogattak közénk. Sokszor csináltak galibát,mert széthordták a szelektíven gyűjtött szemetünket. :) A tábor egyik fontos napja a csütörtök volt. A csapat Tésre a szélmalmokhoz túrázott. Rengeteg élménnyel tértek haza az őrsök a túráról és persze éhes gyomorral. Chilis bab volt a vacsora,ami nagyon ízlett mindenkinek, jó sokat repetáztak belőle. Táborunk következő nagy élménye a hétfői balatonfüredi látogatás volt, ahol mindenki csobbant egyet a Balatonban, ami lássuk be, volt már melegebb is. Ezen a napon, mikor visszaértünk a táborba, mindenki vidáman hívta fel szüleit, hogy mennyire jó is volt a Balaton partján és hogy máskor is szeretnének menni. A tábor sok élményt rejtett magában, de volt egy tájékozódási versenyünk is, ahol kettesével vágtunk neki az útnak egy térkép és egy menetlevél kíséretében. A verseny végére összeértek a csapatok és együtt tértünk vissza a táborhelyre, de valahogyan sikerült bekeverednünk Jásdra is. Mikor vonultunk a településen a nagyobb fiúk elkezdték kiabálni a Cserkészfiú,cserkészlány menetelődalt. A faluban rengetegen megbámultak bennünket és másnap mondták is Lacinak, hogy ők ilyet még csak a televízióban láttak. Táborunk utolsó napjáról még írok pár mondatot. Utolsó napunk a csütörtök volt. Nagyon rossz érzés volt a sátrakat lebontani,de megkaptuk a tábori pólónkat ebben az évben is, ami a keretmesénk lényegét foglalja magában a póló hátulján egy szép rajzban. A rajzot táborparancsnokunk Szamó (Szamós László,Táltos őrs tagja) rajzolta meg. Visszakanyarodva az utolsó naphoz, nagyon meleg volt és megint azt állapítottam meg, hogy ez volt a legjobb táborom, mind az 5 közül (ezt minden tábor után megállapítom). A tábort körülbelül fél 12-kor hagytuk el és 18:13-ra értünk Mosonmagyaróvárra. Pont egy hete értünk haza a táborból,de még mindig lenne mit mesélni róla. Hatalmas élmény volt az elejétől a végéig.