Kérdések és válaszok az EINK-ről

2014 nyarán elindult az EINK tesztidőszaka, melyet március 20-án lezártunk. Ez idő alatt lehetőség volt a véleményetek eljuttatására online módon a tesztfelületen, drótpostán, a tesztkönyvekbe beleírva. A különböző felületeken (tesztfelület, e-mail, tesztkönyv) 198-an alkottatok véleményt. Ezeket feldolgoztuk, figyelembe vettük és folyamatosan építjük be a végleges verzióba, ami májusban nyomdába kerül.
 
Az EINK közös tapasztalatok és visszajelzések alapján formálódott. Minden kritikát átbeszéltünk, és köszönünk! Az EINK-nek mindannyian részesei vagyunk, jelentősége óriási, hiszen az alapokban születik egységes anyag. Köszönjük a munkátokat, a véleményeiteket, a nagy közös gondolkodásban való részvételeket!
 
Az EINK-el kapcsolatban számos kérdés is érkezett, amelyekre Balu, Solymosi Balázs cst. (205.) országos vezetőtiszt adott válaszokat. Ezeket az alábbiakban osztjuk meg, bízva abban, hogy sokan találnak majd köztük olyan felvetéseket és ezekre nyújtott választ, ami őket is foglalkoztatta.
 
Miért nem Egységes Cserkész Ifjúságnevelési Kézikönyv a címe?

Felelősségünk az ifjúság felé szól. Az általunk összerakott anyag értékei és céljai az ifjúságnevelésben, egy jobb országot eredményeznek, amelyhez a cserkészmódszer ad többletet. Mi ifjúságneveléssel foglalkozunk, és ezt őszintén ajánljuk mindenkinek.

Nagyon sok helyen találkozhatunk ovis cserkészettel. Miért szerepel az EINK-ben az, hogy 7 éves kortól kezdődik a cserkésznevelés? 

Nincsen ovis cserkészet. Vannak helyek, ahol azt gondolják, hogy egy vászonkendő nyakba kötésétől azzá válnak. Láttunk erre példát már csecsemőknél is...
A cserkészmódszer lényeges eleme az őrsi rendszer. Ehhez a személyiségfejlődésben el kell jutni oda, hogy a közösségi lét felfogható és értelmezhető életében. Ez a korosztályi váltás valahol az iskolakezdés környékén valósul meg, 6-7 éves korukban.

Az EINK szerint a raj fontosabb, mint a csapat. Miért?

Nem fontosabb, teljesen más a feladata. Fontos, hogy minden cserkészünk a korosztályának megfelelő, korosztályi igényeire jól válaszoló nevelési programban vegyen részt. Ez a raj. Eddig sokan azt gondolták, hogy a raj az a létszám miatti köztes szint az őrs és a csapat között. Ezt újragondolva tisztáztuk, hogy a raj a nevelési igények szerinti közeg.
A csapatnak a feladata, hogy helyben képviseljen, hogy a korosztályok közötti ívet összeillessze és fenntartsa, stb. Más a feladata!
 
Miért mester korosztályról beszélünk, miért nem felnőttcserkészekről?

Büszkék vagyunk arra, hogy  a "scout" szót magyarítottuk. Ebben az ívben keresünk valamit, ami megfelel. Lehetne a kószákat is "középiskolás korú cserkészeknek" hívni. Valamelyik megoldást ki kell választani.
 
Mi az EINK célja? Az ideális állapot bemutatása?

Az EINK célja, hogy megfogalmazzuk a nevelési kereteinket, és segítsünk mindenkit, hogy ebben a keretben folytassa tevékenységét. Akinek ez eddig is jól ment, erősítsük meg, akinek voltak ezzel kihívásai, támogassuk, segítsük!
 
A kétféle őrsvezetői rendszerről miért nincs több szó az EINK-ben? Manapság mind a specialista, mind a polihisztor rendszer elég gyakori.

Specialistáról kevés helyen tudunk, de pótoljuk a hiányosságot.
 
Az EINK korosztályi besorolása szerint 6. osztályban tesznek fogadalmat a cserkészek. Ez egy évvel kitolja a mostani gyakorlatot. Már egy 5. osztályost sem köt le megfelelően a kiscserkész tanyázás. Miért történt ez a módosítás?

Azért tettük korábban oda, mert azzal az elgondolással éltünk, hogy az iskolaváltás nehézségeit segíti legyőzni egy korosztályi állandóság. Ma látjuk, hogy ez nem jó, ezért módosítani kell rajta.
 
Az MCSSZF tagjai sok esetben más fogalmakkal dolgoznak, különbözőségek vannak köztük. Szükségesnek tartjátok ennek közelítését, az erre való rávilágítást?

A közelítést, egyeztetést igen.
 
A cserkésznevelés eszközei között csak épp megemlítve szerepel a próbázás. A próbarendszer miért szerepel csak ilyen szinten az EINK-ben?

A próbarendszer volt eddig a cserkésztevékenység mindene. Ez helytelen, ezért kell változtatnunk. A cserkésznevelésünk ennél sokkal többet jelent, ennek egyik része a próbarendszer. A próbázás alatt sokaknak az akadályverseny ugrik be, és tágítanunk kell a látómezőt, hogy miként (is) lehet még számonkérni.
 
Miért tagja az MCSSZ a WOSM-nek és az MCSSZF-nek? Mik az ezzel kapcsolatos stratégiai célok? Miért nincs leírva az EINK-ben?

A két szerveződés nem nevelési fórum, hanem a nevelést támogató szervezeti keret. Egészen kis utalás van a WOSM-ra, és nincs az MCSZF-re. Ezeket pótoljuk.
 
Mester/bölcs résznél mi a „mindennapi életkeret” kifejezés pontos értelme?
Azt jelenti, hogy  amíg vándorok azt a célt akarják elérni, a mesterek már a szerint élnek.
 
Kell a szexualitásról beszélni, és ha igen, milyen formában?

Igen kell. A leghitelesebb, a legjobb tudású és a legbátrabb (e három egyszerre legyen meg benne) álljon ki. Azért, mert a jelen helyzetben az Istentől kapott ajándékból árucikket, reklámhordozót csináltunk, és a fiatalokat meg kell tanítani arra, hogy ezt az értéket miként kezeljék, hogyan tekintsenek rá, milyen módon tudják vele beteljesíteni Isten tervét.
A Farkaskölyök rendszer hátterének miért nincs több hely szentelve az EINK-ben?

A farkaskölyök a kiscserkész kor első része, szocializációs eszköztár. Lesz saját, csak erre az első korosztályra összpontosító anyag, ahova bekerül minden ilyen téma.
 
A nevelés tudatos és tervszerű vagy ideális esetben tervszerű tevékenység. Miért írjátok azt, hogy tudatos és/vagy tervszerű?

Tudatos, amikor pontosan tudjuk, mi az a megoldás, amiből tanulva gazdagodik a cserkészünk (pl. eltévedés portyán), tervszerű, amikor ezt akarjuk csinálni, mert elterveztük (pl. portyára megyünk a tábor kétharmadánál) tudatos és tervszerű, amikor a rajtúrát a teljesítménytúrára szervezzük rá.
 
Kiknek szól az EINK? Őrsvezetőknek? Segédtiszteknek? Cserkésztiszteknek? Csapatparancsnokoknak? Stílusában, szakmaiságában nem tudom mennyire feldolgozható egy őrsvezető számára.

Legalább st képesítésű, legalább rajparancsnokoknak.
 
Miért nincs több gyakorlati ötlet az EINK-ben?

Mert a gyakorlati részt a cserkészkönyvek és az őv könyvek tartalmazzák.
 
Mennyire előírás az EINK? Hogyan mérjük le a betartását? Le kell-e ezt mérni egyáltalán? Hogyan fogják a csapatok ezt magukévá tenni? E kérdések megválaszolása véleményem szerint alapja az EINK tesztverzióból a Cserkészszövetségre nézve hatályos dokumentummá válásának.

Az EINK csak akkor lesz általános érvényű, ha minden vezető megérti azt a szellemiséget, amiért íródott, és utána megvalósítja azt a  vezetői munkájában. Nem értem, miért kell betartatni egy sok évnyi munkával, közösen megalkotott szakmai anyagot. A kvt-k, a cspk-k, és a pfm-k tudnak tenni azért, hogy a magyar cserkészetben a nevelési munka a helyi viszonyokra alkalmazva jól működjön.

Jó munkát!
 
Balu
Solymosi Balázs cst. (205.)
országos vezetőtiszt
 
és
 
Németh-Nagy Melinda cst. (412.)
MCSSZ "Hárshegy" - Kiadványok