Interjú Guessous Mohamed Zekeria-val

Beküldte Győrik Ágnes - 2015. július 08., 14:54
Egy jó muszlim azért van a földön, hogy az embertársainak, a világ egészének javára legyen!

Guessous Mohamed Zekeria-val a Magyarországi Muszlimok Egyháza Budapest Mecsetében találkoztunk. Zeki elvégezte a felnőtteknek szóló alapozó képzést, hamarosan fogadalmat tesz egyebek mellett azért, hogy a közeljövőben létrehozza Magyarország egyetlen muszlim cserkészcsapatát. Terveiről, tapasztalatairól kérdeztük.

Zeki származását tekintve marokkói-magyar, hiszen marokkói édesapja Magyarországon ismerkedett meg édesanyjával, majd gyerekkorát az észak-afrikai országban töltötte. Ezek az évek meghatározóak voltak az identitása kialakulásában. Zeki az iszlám vallás követője lett, muszlim ember, aki gyerekeit is a Korán, az iszlám Szent Könyve törvényeinek betartására neveli. Úgy tapasztalta, hogy a cserkészet nagyon jó csatorna a gyerekek felé, a cselekedve tanulás a vallási oktatásban is segítséget jelent.

Zeki: A gyerekek fejébe nem lehet tölcsérrel tölteni a tudást, ez az iszlám tanulására is vonatkozik. Nekünk felnőtteknek partnereknek kell lennünk a játékban, és példaképnek a mindennapi életben. A gyerekekkel együtt kell megküzdeni a problémákkal, amelyek lehetőséget nyújtanak a bennünk lakozó erények és gyengeségek megtapasztalására, a hiányosságaink javítására. Jó a felnőtteknek is, ha a gyerekekkel közösen formálódnak, épülnek Isten felé. Azt gondolom, hogy a cserkészet, a csapatszellem, az együtt cselekvés tökéletes lehetőséget ad erre, szemben a magányos, az individuumra építő oktatási formákkal. A cserkészet figyelembe veszi a gyerekek egyedi teljesítményét, képességeit. A cserkészet módszertana nagyon nagy segítséget nyújt nekünk abban, hogy a magolás helyett az iszlám az életük, személyiségük részévé váljon, igazi, mélyről jövő tartást adjon nekik.

Az ember célja, hogy megállja a helyét a világban, hogy a nagy sodrásban az Istenhez való kapcsolódás állapotát fenntartsa. Nekünk felnőtteknek ebben kell tudni segíteni a gyerekeket. A cserkészet nem l’art pour l’art, önmagáért való mozgalom, hanem a világ megváltoztatásának, jobbá tételének eszköze. Mindig hangoztatom azt a meggyőződésemet, hogy a vallás nem önmagáért való! Nem is csak önmagunkért való! Mondhatjuk, hogy jó muszlim vagyok, mert gyakorlom a vallásomat, imádkozom időben, nem mulasztom el a napi öt imát, járok zarándoklatra, betartom a böjtöt. Egy jó muszlim azért van a földön, hogy az embertársainak, a világ egészének javára legyen. Azért imádkozik, adakozik, hogy felkészítse magát arra a nagy változásra, amit a világban elindított. A gyerekek felé meg kell találnunk a megfelelő csatornát, hogy az Isten felé fordulás folytonosságát fenn tudjuk tartani.

VL: A cserkészek bizonyára sok kérdést fognak feltenni nektek, a gyerekek egymásnak arról, hogy ti kik vagytok, mi is a ti vallásotok. Felkészültél a kérdésekre? Mi a válaszod ezekre?

Valószínűleg az első kérdés az lesz, hogy te arab vagy? Pedig az iszlám nem egy arab vallás, a muszlimok világtérképe alapján csupán a valláskövetők egynegyede arab származású. Rengeteg muszlim él Indonézia hatalmas területén, vagy Malajziában, ahová a kereskedők révén jutott el a vallás. Az iszlámnak nincs színe, fel tudja venni a közeg „színét”, ugyanakkor a gyökerei azonosak, vagyis az egyetlen Istenhez tartozás. Ebben a kapcsolatban benne van az emberi méltóságunk, hogy senki embernek nem hajtunk fejet, csak az Isten előtt. Így lehet egyenes gerinccel élni. Arra tanítjuk a gyermekeinket és egymást, hogy te se hajolj meg mások előtt, se alantas vágyaid előtt. Ettől emelkedünk fel, ahogy a víznek is akkor van ereje, ha magasra tesszük.

A másik nagyon fontos téma az identitás kérdése. Az Isten úgy adta, hogy én mindkét identitást hordozom, és mindkét világba belekóstoltam. Ismerem mindkettő szépségeit és rútságait. A gyerekek felé küldetésünk az identitásuk megerősítése, ha nem is a szüleik hazája az ő hazájuk. Arra kell tanítanunk őket, hogy érezzék otthon magukat itt. Ha magot vetsz, mindegy, honnan jöttél, nem aratni, hanem ültetni vagy itt, és gondozni! Attól a pillanattól, hogy valamibe itt belevágsz, ez a te hazád, bárki bármit is mond, okoskodik, mert a bőrszíned más, vagy az akcentusod árulkodik. Magot vetsz, de csak úgy tedd, hogy szeretettel teszed! Ahhoz, hogy valami nevelődjön, nőjön, fészekre van szükség. A cserkészközösség ez a fészek, ahol hatunk egymásra, segítünk a másikon, hogy jobb emberré váljunk.

VL: A keresztény felekezetek eltérő módon gyakorolják a vallásukat, az iszlám ezektől még inkább különbözik. Mire számítasz, ha belépsz a cserkészközösségbe?

Meggyőződésem, hogy a világ úgy tekint rád, ahogyan te önmagadra. Ha tisztában vagy azzal, hogy te ki vagy, akkor azt az emberek úgy fogadnak el. Az asszonyok, akik lefedik a testüket és mégis méltósággal élik az életüket, azokat tisztelik a többiek. Ha úgy jársz-kelsz a világban, hogy bocsánat, itt vagyok, én nem is vagyok itthon, akkor idegen maradsz, nem fognak el- és befogadni. A gyerekeknek is azt szoktam mondani, hogy igenis, érezzétek magatokat otthon. A vallásról szólva pedig számítok nagy eszmecserékre, mély beszélgetésekre. Szeretném megismertetni és megszerettetni a cserkészekkel az iszlámot, de ugyanúgy én is szeretnék tanulni a cserkészektől. Legyen a szívünk nyitott egymás felé!

Az interjút készítette: Nagy Emese

Rovat: