Cserkészek, ha összegyűlnek...
Cserkészek, ha összegyűlnek - Ismét Tábortűzi Estet szerveztek Edmontonban
„Csendes este tábortűznél, cserkész ajkról száll a dal./ Ragyog a tűz lobog, lángol százados nagy fák alatt./ Lassan elhervad a tűz is, felcsendül a hő ima./ Miatyánk ki vagy a mennyekben, légy velünk az éjszaka.” Cserkészdal
Több éves kihagyás után, az immáron két éve újjáalakult edmontoni magyar cserkészközösség 2016.április 30-án újból felélesztette egy régi, nagy sikerű programját, a Tábortűzi Est rendezvényét. Ahogy a cserkésztábor mindennapjainak koronája a tábortűz, úgy az edmontoni magyar cserkészek idei évének koronája a Tábortűzi Est, mely esemény programjának szervezése több hónapos elfoglaltságot igényelt.
Az idei év tematikája a magyar népmese volt, mely a műsorszámokon túl a dekorációban is megmutatkozott. Miért is a népmese? Kérdezhetnénk. De egy kicsit belegondolva egyszerű választ kaphatunk. Mi más lehet 8 ezer km-re Magyarországtól a gyerekek számára az egyik legerősebb kapcsolat a magyar nyelvvel és kultúrával, mint a mese? Az a mese, amit anya vagy apa olvas lefekvés előtt, amikor elkészült a gyerek a napi házi feladattal.
A szombati esemény három fogásos vacsorával indult. Nt. Pungur József, az edmontoni Kálvin Református Egyház nyugalmazott tiszteletesének asztali áldása után edmontoni és calgaryi cserkészek szolgálták fel az ételeket. A desszert előtt az edmontoni kiscserkészek álltak munkába: tombolajegy eladással járultak hozzá a vacsora ezen részéhez. A tombola nyereménye pedig egy magyaros „ízekből” összeállított kosár volt.
A finom ételek elfogyasztása után a cserkészek a lélek ápolásáról is gondoskodtak. Kezdetét vette a „tábortűz”. Tóth-Vörös Patrícia csst. és Tanczár Gergely, csst. (KCSP) közösen vezették az est ezen részét. Rövid bevezető után át is adták a terepet az edmontoni cserkészek legfiatalabb őrsének. A Süni őrs A Só című mesét adta elő. A műsorszámokat minden alkalommal a cserkészetben megszokott módon csatakiáltásokkal köszönték meg, melyben az aktív közönség is szerepet vállalt. Illetve a jelenetek közötti népdalokba is aktívan bekapcsolódtak, megmutatva ezzel, hogy mennyire is szeret nótázni a magyar.
A kiscserkészeket a Calgary-i cserkészcsapatok képviseletében érkezett vezetők és kiscserkészek képviselték. Ők két jelenettel és egy interaktív történettel kedveskedtek a nagyérdeműnek. Színpadra vitték A szállást kérő róka és A pletykás asszonyok című meséket. A vendég cserkészek műsorát az edmontoni Sólyom őrs A kiskakas gyémánt félkrajcárja című meséje követte, amely az utolsó műsorszám is volt az est folyamán.
Az est zárása előtt Pintér János, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Nyugat-Kanadai Körzet Parancsnokaként röviden beszámolt a szövetség Intéző Bizottságának üléséről. Továbbította elismerő szavaikat, amelyet az edmontoni cserkész közösség elmúlt évi programjaival és aktív cserkészéletével érdemelt ki.
Az est vidám hangulatát egy megható esemény zárta. Tanczár Gergely, a Kőrösi Csoma Sándor Program edmontoni ösztöndíjasának utolsó cserkészrendezvénye volt.A cserkészcsapat munkájának segítése kiemelt feladata volt az elmúlt 9 hónapban. A kiscserkészek annyira megszerettek Gergely-t, hogy többen is elérzékenyültek az ajándék átadas alatt, könnyes szemekkel.
Nagyon szép emlékekkel és hálás szívvel gondolunk majd rá.
Köszönjük az Edmontoni Magyar Kultúrkör és a Calgary-i magyar cserkészcsapatok támogatását. Külön kiemelt köszönet illeti az edmontoni cserkészszülők közösségét, akik nélkül ez az esemény ilyen formában nem jöhetett volna létre.
Hogyan is jellemeznénk az estét csak tömören egy pár szóval? Finom vacsora, népdalok, régi történetek, őrsi jelenetek, rögtönzések, csatakiáltások, mosoly, nevetés, nyugalom és derű, közösség. Köszönjük mindenkinek, aki eljött és a vacsora árával támogatta az edmontoni magyar cserkészközösség munkáját, egyben bíztatást is adva, hogy ami újból elkezdődött az jó és megéri a folytatást.
.
Tóth-Vörös Patrícia, és Tanczár Gergely, Edmonton, Alberta, Kanada
KMCSSZ sajtószolgálata
„Csendes este tábortűznél, cserkész ajkról száll a dal./ Ragyog a tűz lobog, lángol százados nagy fák alatt./ Lassan elhervad a tűz is, felcsendül a hő ima./ Miatyánk ki vagy a mennyekben, légy velünk az éjszaka.” Cserkészdal
Több éves kihagyás után, az immáron két éve újjáalakult edmontoni magyar cserkészközösség 2016.április 30-án újból felélesztette egy régi, nagy sikerű programját, a Tábortűzi Est rendezvényét. Ahogy a cserkésztábor mindennapjainak koronája a tábortűz, úgy az edmontoni magyar cserkészek idei évének koronája a Tábortűzi Est, mely esemény programjának szervezése több hónapos elfoglaltságot igényelt.
Az idei év tematikája a magyar népmese volt, mely a műsorszámokon túl a dekorációban is megmutatkozott. Miért is a népmese? Kérdezhetnénk. De egy kicsit belegondolva egyszerű választ kaphatunk. Mi más lehet 8 ezer km-re Magyarországtól a gyerekek számára az egyik legerősebb kapcsolat a magyar nyelvvel és kultúrával, mint a mese? Az a mese, amit anya vagy apa olvas lefekvés előtt, amikor elkészült a gyerek a napi házi feladattal.
A szombati esemény három fogásos vacsorával indult. Nt. Pungur József, az edmontoni Kálvin Református Egyház nyugalmazott tiszteletesének asztali áldása után edmontoni és calgaryi cserkészek szolgálták fel az ételeket. A desszert előtt az edmontoni kiscserkészek álltak munkába: tombolajegy eladással járultak hozzá a vacsora ezen részéhez. A tombola nyereménye pedig egy magyaros „ízekből” összeállított kosár volt.
A finom ételek elfogyasztása után a cserkészek a lélek ápolásáról is gondoskodtak. Kezdetét vette a „tábortűz”. Tóth-Vörös Patrícia csst. és Tanczár Gergely, csst. (KCSP) közösen vezették az est ezen részét. Rövid bevezető után át is adták a terepet az edmontoni cserkészek legfiatalabb őrsének. A Süni őrs A Só című mesét adta elő. A műsorszámokat minden alkalommal a cserkészetben megszokott módon csatakiáltásokkal köszönték meg, melyben az aktív közönség is szerepet vállalt. Illetve a jelenetek közötti népdalokba is aktívan bekapcsolódtak, megmutatva ezzel, hogy mennyire is szeret nótázni a magyar.
A kiscserkészeket a Calgary-i cserkészcsapatok képviseletében érkezett vezetők és kiscserkészek képviselték. Ők két jelenettel és egy interaktív történettel kedveskedtek a nagyérdeműnek. Színpadra vitték A szállást kérő róka és A pletykás asszonyok című meséket. A vendég cserkészek műsorát az edmontoni Sólyom őrs A kiskakas gyémánt félkrajcárja című meséje követte, amely az utolsó műsorszám is volt az est folyamán.
Az est zárása előtt Pintér János, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Nyugat-Kanadai Körzet Parancsnokaként röviden beszámolt a szövetség Intéző Bizottságának üléséről. Továbbította elismerő szavaikat, amelyet az edmontoni cserkész közösség elmúlt évi programjaival és aktív cserkészéletével érdemelt ki.
Az est vidám hangulatát egy megható esemény zárta. Tanczár Gergely, a Kőrösi Csoma Sándor Program edmontoni ösztöndíjasának utolsó cserkészrendezvénye volt.A cserkészcsapat munkájának segítése kiemelt feladata volt az elmúlt 9 hónapban. A kiscserkészek annyira megszerettek Gergely-t, hogy többen is elérzékenyültek az ajándék átadas alatt, könnyes szemekkel.
Nagyon szép emlékekkel és hálás szívvel gondolunk majd rá.
Köszönjük az Edmontoni Magyar Kultúrkör és a Calgary-i magyar cserkészcsapatok támogatását. Külön kiemelt köszönet illeti az edmontoni cserkészszülők közösségét, akik nélkül ez az esemény ilyen formában nem jöhetett volna létre.
Hogyan is jellemeznénk az estét csak tömören egy pár szóval? Finom vacsora, népdalok, régi történetek, őrsi jelenetek, rögtönzések, csatakiáltások, mosoly, nevetés, nyugalom és derű, közösség. Köszönjük mindenkinek, aki eljött és a vacsora árával támogatta az edmontoni magyar cserkészközösség munkáját, egyben bíztatást is adva, hogy ami újból elkezdődött az jó és megéri a folytatást.
.
Tóth-Vörös Patrícia, és Tanczár Gergely, Edmonton, Alberta, Kanada
KMCSSZ sajtószolgálata
Rovat:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
