A cserkészet az I. világháború kitörésekor
A cserkészek miként képesek a háborúban részt venni, ha egyszer a békét tanulták? Tudjuk-e mi a hazánkkal szembeni kötelességünk? Az I. világháború idején már volt Magyarországon cserkészmozgalom. Vajon az akkori cserkészek mi módon vették ki részüket a háborúból, hogy közben ne adják fel elveiket? Bármennyire is hihetetlenül hangzik, de a háborúból is ki lehet hozni a legjobbat. Hogy miként is? A cikkből kiderül!
"A cserkészet magyarországi megjelenését (1909) követő évtizedben fontos szerepe volt a rendszeresen megrendezett cserkészünnepségeknek, mivel a mozgalom megismertetésére, népszerűsítésére kiváló alkalmat teremtett egy-egy bemutató. Az első magyar cserkésznapot a BRIE (Budapesti Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület) tartotta 1913. március 25- én Pestszentlőrincen, melyre meghívták a Budai Ifjúsági Mária Kongregáció diákjait is. A meghívott öt tanuló még e nap délutánján megalapította saját csapatát, a BIK-et!
1914. június 28-án, a szarajevói merénylet napján is cserkészünnepséget tartottak Budapesten, a hűvösvölgyi Nagyréten. A rendezvényt a Székesfővárosi Cserkészőrszem Csapatok Központi II. Mintacsapata hirdette meg. Ez a csapat zászlóavatási ünnepsége volt, melyen bemutatót, cserkészjátékokat és versenyeket is rendeztek. Kiváló alkalom arra, hogy megemlékezzenek a cserkészek és az őrszemek egyesülésének egy éves évfordulójáról. Az esemény a mozgalom népszerűsítését is szolgálta. A Tas József főparancsnok és Bokor Miksa parancsnok vezetésével lebonyolított ünnepély sikeresen zárult, mely után a fiúk Keszthelyre készültek ún. „lakótáborba”. (A cserkésztáborozás hajnalán a lakó- vagy állótábor és a mozgótábor kifejezéseket használták.)
A cserkészélet másik kiemelkedő eseménye volt – már a kezdetekkor is –a táborozás. 1914 nyarán –egy évvel a vági tutajtúra után – a Regnum Marianum csapatai a BKG csapatával, illetve vidéki résztvevőkkel tátrai vándortábort és kéthetes breznóbányai [ma Brezno, Szlovákia] állótáborozást rendeztek. Breznóbányán 120 fő táborozott. A tapasztalatok nagyon fontosak voltak, hiszen még igen kevés táborozási gyakorlatot szerezhettek a fiúk.
Az egymással kapcsolatban lévő csapatok így a hazatérés után együttműködve csatlakoztak a hátországi háborús feladatok ellátásához. A BIK július 5. és 19 között megtartotta Biharhegyvidék [Bihar-hegység, Románia-]-Hortobágy kettős állótáborát. Parancsnoka Erős Gusztáv a következő táviratot küldte csapatának június 30-án: „A losonci [Lučenec, Szlovákia] cserkésztáborban tartózkodtam e hó 28-án vasárnap, midőn délután 3 órakor távirati értesítés jött, mely mindenkit megreszkettetett: Magyarország trónjának örököse Ferenc Ferdinánd főherceg halott!... Csapatok vigyázz! Gondolkozzunk!... Erős Gusztáv!
A cserkész-törvény szellemében, az eseményekre azonnal reagálva hasznosítani akarták a béke idején tanultakat: „…most – a szívek mozgósításásval – ezért látjuk őket az első helyen…”- írta Kápolnai József. A törvény két pontja, a fogadalomtétel szövege adott útmutatást a háborús időkre. 1912-ben a fogadalom, valamint a törvény vonatkozó pontjai így szóltak:
„A cserkész fogadalom. Becsületemre ígérem, hogy: 1. teljesítem kötelességeimet, melyekkel Istennek, koronázott királyomnak és hazámnak tartozom;- 2. Minden lehetöt megteszek, hogy másokon segítsek, bármibe is kerüljön nekem;- 3. Ismerem a cserkész-törvényt és engedelmes akarok iránta lenni. A cserkész-törvény…. 2.§ A cserkész hű koronás királyához és hazájához. A cserkész hazaszeretete olyan, hogy mindenkinek követendő példát mutat. Jó polgárnak készül, arra használja fel tehát minden idejét, hogy testben-lélekben valóban hasznos tagja legyen hazája társadalmának. 3.§A cserkész kötelessége, hogy hasznossá tegye magát s segítsen másokon. Fel kell áldoznod szórakozásodat, kényelmedet, sőt biztonságodat is, hogy ezt tehessed. Ha nehéz a választás, tedd fel magadnak a kérdést: Mi a kötelességem? de ily értelemben: Mivel használhatok leginkább másoknak?!- s e szerint cselekedjél! Ezenkívül kötelességed még naponta legalább egy jótett. Légy résen, hogy bármikor életet menthess s sebesülteknek segélyt nyújthass.”.
1913-ban, a cserkészek és az őrszemek hivatalos egyesülése után a törvény 10 pontja egyszerűsödik, ám mondanivalója változatlan. A törvény módosított szövegét az Országos Cserkész-Őrszem Szövetség alapszabályaiban rögzítették. „… 2.§ Légy hű Istenhez, koronás királyodhoz és szeresd a hazádat igazán. 3. § Légy mindig kész segíteni másokon, védeni a gyöngéket és kimenteni a veszélyből másokat – még életed árán is….”A mindennapi jótétemény kötelezettsége az 5.§-ba került. Bing Ede János, a Budapesti Hírlap cserkészrovatának vezetője a merénylő Gavrilo Principről úgy nyilatkozott, hogy ”éretlen ifjú volt”. Úgy vélte, ha Boszniában lett volna cserkészet – felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül – akkor a gyilkosság nem történhetett volna meg. Itt utalnunk kell a cserkész törvény 4. pontjára: „4.§ tekints minden cserkész-őrszemet édestestvérednek, bármely nemzethez, társadalmi osztályhoz vagy vallásfelekezethez tartozzék is az.”
A vezetők egy része felismerte a háborús helyzet adta önkéntes munka által nyújtott lehetőséget a mozgalom népszerűsítésére. Bing augusztus 2-án felhívást intézett a cserkészekhez, amiben hangsúlyozta, meg kell mutatni a cserkészet országos intézmény voltát, valamint azt, hogy az államnak szüksége van a tevékenységére. Felhívta a figyelmet arra, a családtól a hadsegítésig mindenhol van olyan munka, amit el tudnak végezni. Természetesen az idősebbek hadba vonultak."
Dr. Czeglédi Noémi
"A cserkészet magyarországi megjelenését (1909) követő évtizedben fontos szerepe volt a rendszeresen megrendezett cserkészünnepségeknek, mivel a mozgalom megismertetésére, népszerűsítésére kiváló alkalmat teremtett egy-egy bemutató. Az első magyar cserkésznapot a BRIE (Budapesti Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület) tartotta 1913. március 25- én Pestszentlőrincen, melyre meghívták a Budai Ifjúsági Mária Kongregáció diákjait is. A meghívott öt tanuló még e nap délutánján megalapította saját csapatát, a BIK-et!
1914. június 28-án, a szarajevói merénylet napján is cserkészünnepséget tartottak Budapesten, a hűvösvölgyi Nagyréten. A rendezvényt a Székesfővárosi Cserkészőrszem Csapatok Központi II. Mintacsapata hirdette meg. Ez a csapat zászlóavatási ünnepsége volt, melyen bemutatót, cserkészjátékokat és versenyeket is rendeztek. Kiváló alkalom arra, hogy megemlékezzenek a cserkészek és az őrszemek egyesülésének egy éves évfordulójáról. Az esemény a mozgalom népszerűsítését is szolgálta. A Tas József főparancsnok és Bokor Miksa parancsnok vezetésével lebonyolított ünnepély sikeresen zárult, mely után a fiúk Keszthelyre készültek ún. „lakótáborba”. (A cserkésztáborozás hajnalán a lakó- vagy állótábor és a mozgótábor kifejezéseket használták.)
A cserkészélet másik kiemelkedő eseménye volt – már a kezdetekkor is –a táborozás. 1914 nyarán –egy évvel a vági tutajtúra után – a Regnum Marianum csapatai a BKG csapatával, illetve vidéki résztvevőkkel tátrai vándortábort és kéthetes breznóbányai [ma Brezno, Szlovákia] állótáborozást rendeztek. Breznóbányán 120 fő táborozott. A tapasztalatok nagyon fontosak voltak, hiszen még igen kevés táborozási gyakorlatot szerezhettek a fiúk.
Az egymással kapcsolatban lévő csapatok így a hazatérés után együttműködve csatlakoztak a hátországi háborús feladatok ellátásához. A BIK július 5. és 19 között megtartotta Biharhegyvidék [Bihar-hegység, Románia-]-Hortobágy kettős állótáborát. Parancsnoka Erős Gusztáv a következő táviratot küldte csapatának június 30-án: „A losonci [Lučenec, Szlovákia] cserkésztáborban tartózkodtam e hó 28-án vasárnap, midőn délután 3 órakor távirati értesítés jött, mely mindenkit megreszkettetett: Magyarország trónjának örököse Ferenc Ferdinánd főherceg halott!... Csapatok vigyázz! Gondolkozzunk!... Erős Gusztáv!A cserkész-törvény szellemében, az eseményekre azonnal reagálva hasznosítani akarták a béke idején tanultakat: „…most – a szívek mozgósításásval – ezért látjuk őket az első helyen…”- írta Kápolnai József. A törvény két pontja, a fogadalomtétel szövege adott útmutatást a háborús időkre. 1912-ben a fogadalom, valamint a törvény vonatkozó pontjai így szóltak:
„A cserkész fogadalom. Becsületemre ígérem, hogy: 1. teljesítem kötelességeimet, melyekkel Istennek, koronázott királyomnak és hazámnak tartozom;- 2. Minden lehetöt megteszek, hogy másokon segítsek, bármibe is kerüljön nekem;- 3. Ismerem a cserkész-törvényt és engedelmes akarok iránta lenni. A cserkész-törvény…. 2.§ A cserkész hű koronás királyához és hazájához. A cserkész hazaszeretete olyan, hogy mindenkinek követendő példát mutat. Jó polgárnak készül, arra használja fel tehát minden idejét, hogy testben-lélekben valóban hasznos tagja legyen hazája társadalmának. 3.§A cserkész kötelessége, hogy hasznossá tegye magát s segítsen másokon. Fel kell áldoznod szórakozásodat, kényelmedet, sőt biztonságodat is, hogy ezt tehessed. Ha nehéz a választás, tedd fel magadnak a kérdést: Mi a kötelességem? de ily értelemben: Mivel használhatok leginkább másoknak?!- s e szerint cselekedjél! Ezenkívül kötelességed még naponta legalább egy jótett. Légy résen, hogy bármikor életet menthess s sebesülteknek segélyt nyújthass.”.
1913-ban, a cserkészek és az őrszemek hivatalos egyesülése után a törvény 10 pontja egyszerűsödik, ám mondanivalója változatlan. A törvény módosított szövegét az Országos Cserkész-Őrszem Szövetség alapszabályaiban rögzítették. „… 2.§ Légy hű Istenhez, koronás királyodhoz és szeresd a hazádat igazán. 3. § Légy mindig kész segíteni másokon, védeni a gyöngéket és kimenteni a veszélyből másokat – még életed árán is….”A mindennapi jótétemény kötelezettsége az 5.§-ba került. Bing Ede János, a Budapesti Hírlap cserkészrovatának vezetője a merénylő Gavrilo Principről úgy nyilatkozott, hogy ”éretlen ifjú volt”. Úgy vélte, ha Boszniában lett volna cserkészet – felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül – akkor a gyilkosság nem történhetett volna meg. Itt utalnunk kell a cserkész törvény 4. pontjára: „4.§ tekints minden cserkész-őrszemet édestestvérednek, bármely nemzethez, társadalmi osztályhoz vagy vallásfelekezethez tartozzék is az.”
A vezetők egy része felismerte a háborús helyzet adta önkéntes munka által nyújtott lehetőséget a mozgalom népszerűsítésére. Bing augusztus 2-án felhívást intézett a cserkészekhez, amiben hangsúlyozta, meg kell mutatni a cserkészet országos intézmény voltát, valamint azt, hogy az államnak szüksége van a tevékenységére. Felhívta a figyelmet arra, a családtól a hadsegítésig mindenhol van olyan munka, amit el tudnak végezni. Természetesen az idősebbek hadba vonultak."
Dr. Czeglédi Noémi
Rovat:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
