A magyar cserkészmozgalom értékei

Értékeink a cserkészet meghatározásából, alapelveiből, céljából és módszereiből fakadnak. Azonban a múltunk, a hagyományaink és azok az értékek, amelyeket, bár máshonnét kerülnek látókörünkbe, magunkénak tartunk, még sok dolgot hozzátesznek.

Mindezek összegzésére eddig nem szántunk időt, bár több helyen megjelentek már ennek az igénynek a csírái, és esetenként helyi szinten születtek válaszok is. Nem egy halott lista összeállítása a célunk, hanem egy élő, bővíthető és a mindennapjainkat meghatározó értékcsomag megalkotása.

A Stratégiai Tervező Bizottság 1. füzetében megjelent ábra igen sokat segít, hogy átlássuk, mi is az érték. Azonban könnyebb, ha a szavakat egy-egy csokorba rendezzük, és azt megmagyarázzuk. Meghatározásunkból fakadóan értéknek tartjuk az önkéntességet és a vallásosságot. A nevelésünkkel értékeket akarunk megmutatni, és a nevelésünk által olyan emberekkel akarjuk a világot gazdagítani, akik felismerik az értékeket, és azok mentén élik életüket. Nevelő mozgalomként értékünk a nevelés, az önnevelés, és az ezekből fakadó fejlődés.

Alapelveink szerint értéknek tartjuk a kötelességteljesítést. A kötelességteljesítést, amely megköveteli a személyes istenkapcsolatot, az ebből fakadó, meggyőződésen alapuló hitet és erkölcsös életvitelt; az embertársainkkal és a környezetünkkel (térben és időben egyaránt) összekötő kapcsolatok ápolását, és abban cselekvő szerepvállalásunkat; valamint önmagunk helyes megítélését, fejlesztését és szeretetét. Önmagunkkal szembeni kötelességeink éppen olyan fontosak, mint azok a kötelességek, amelyeket mások (Isten, embertársaink, környezetünk) felé teljesítendőnek gondolunk. Ez a kulcsa az önálló, értékeket hordozó személyiségnek. Ne feledjük a Szentírás tanítását: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”

A cserkészmódszer, mint a nevelésünk eszközei, szintén értékeket hordoz. Ezek azok az értékeink, amelyek alapján el tudjuk dönteni, hogy egy csoport cserkész-e vagy sem. Ezek az értékeink a kisközösségi (őrsi) rendszer (a megtartó közösség; közösségi élet megélése és ránevelés); a fogadalom és a törvények (tudatos életvitelre nevelés); a cselekvés általi tanulás (önállóság); a folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben; és a magyar kultúra ápolása, különös tekintettel népi hagyományainkra.

Az eszményi cserkész az, aki a törvényeinkben és a fogadalmunkban megfogalmazottakat valóra váltja. Minden nap újrakezdjük a küzdelmet, hogy ilyenné váljunk, hogy a napunk minden percében cserkészek legyünk. Az egyes kulcsszavak mögött több tény, fogalom is előkerül, esetenként többször is. Ezek, a törvényekben megfogalmazott értékek, a törvényeink sorrendjében a következők:
Becsület – igazmondás, tartást ad, kiállás, értékvezérelt életvitel, példaadás, hitelesség.
Kötelességteljesítés – hagyománytisztelet, nyitottság (emberek és értékek), a kapott dolgok vizsgálata, elfogadás, megbocsátás, hasznára legyünk a környezetünknek, önzetlenség, a szeretet tevékeny megélése, a családi életre nevelés és a család értékeinek tisztelete, a nemi identitás tudatos vállalása, a másik nem tudatos tisztelete, felelősség a magyarságért, hagyományunk és múltunk, földrajzi-, közösségi-, történelmi gyökerek.
Segítőkészség – elfogadás, megbocsátás, empátia, hasznára legyünk a környezetünknek, önzetlenség, minőségi idő és esetenként anyagiak felajánlása másoknak.
Testvériség – hitelesség, tisztelet, a kapott értékek továbbadása másoknak, példaadás, irgalmasság.
Lovagiasság – hitelesség, tartást ad, értékvezérelt életvitel, tisztelet másoknak, egészséges életmód, a kapott értékek továbbadása mások felé, példaadás.
Természetszeretet – tisztelet a világ iránt, egészséges életmód, a kapott dolgok vizsgálata, elfogadás, hasznára legyünk a környezetünknek, példaadás.
Engedelmesség – hitelesség, tartást ad, tisztelet mások iránt, példaadás.
Vidámság – és meggondoltság, tiszta öröm és örömszerzés, példaadás.
Takarékosság – idő, pénz, energia, stb., példaadás.
Tisztaság – testi és lelki tisztaság, erkölcsösség, példaadás.

Ugyanilyen fontosak a fogadalmunkban, amely az elkötelezettség kimondását jelenti, megfogalmazott értékek:
Kötelességteljesítés és segítőkészség, amelyek fentebb már kifejtésre kerültek.
Törvénytartás – hitelesség, tartást ad, értékvezérelt életvitel, tisztelet a vezetettek iránt, egészséges életmód, a kapott értékek továbbadása másoknak, példaadás.

A cserkészetben nevelésünkkel nem egy-egy életterületet vagy tudást fejlesztünk, hanem az egész embert (nyitottak és befogadóak vagyunk a világra, és ez hozzásegít az egyéni képességek legteljesebb kifejlesztéséhez). A cserkészet egy folyamatos önképzést követelő életmodell, amely az elköteleződéstől annak teljes megszegéséig, vagy a halálig tart.

Címke:

EINK

A nevelés

A nevelés tudatos és/vagy tervszerű tevékenység, amely pozitív irányú, tartós változásokat segít bármely részterületen. (Az élet részterületei alatt értjük azokat a területeket, amelyek összeillesztésével a teljes embert kapjuk meg. A részterületek segítenek minket abban, hogy a célunkat kézzelfogható és mérhető részcélokká bontsuk le.)

A pedagógia görög eredetű, kettős értelemben használt, összetett fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati megvalósulásának jelölésére szolgál. A cserkészet az egész ember nevelését tűzte ki célul, így az emberi élet minden területén a meglévő képességek legjobb kifejlesztéséért teszi a fent megfogalmazottakat.

(A pedagógia mint neveléstudomány vizsgálja azokat a folyamatokat, körülményeket és feltételeket, amelyek közreműködnek a nevelésben. Feltárja összefüggéseiket, törvényszerűségeiket, s ezek alapján meghatározza a nevelés célját, alapelveit és feladatrendszerét, valamint azokat az eljárásokat, szabályokat és módszereket, amelyek biztosítják a nevelési alapelvek megvalósulását, a nevelési cél elérését. Feltárja a nevelés eszközrendszerét. Magában foglalja azokat a kérdéseket, amelyek a nevelés lehetőségével és szükségességével, tényezőivel, szervezeti formáival, intézményrendszerével függnek össze.

Másik jelentésében a pedagógia azonos a nevelés konkrét, gyakorlati folyamataival. Ilyen értelemben beszélhetünk pedagógiai elméletről és pedagógiai gyakorlatról, amelyek egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A pedagógia figyelembe veszi a mindenkori társadalmi elvárásokat, a gazdasági, szociális, politikai, kulturális tényezőket a nevelés-tudományi kutatások további feladatainak meghatározásánál. A pedagógia fogalmának mai értelmezése fokozatosan alakult ki a nevelési gyakorlat és a pedagógiai gondolkodás történeti fejlődése során.

Maga a szó a görög paidagogosz (…) szóból származik, jelentése: gyermekvezető. Így nevezték azt a rabszolgát, aki a gyermekeket iskolába kísérte, illetve akinek feladata volt a gyermek szellemi vezetése, azaz nevelése.

Címke:

EINK

Pszichológiai alapok

A ránk bízottak emberek, s mint ilyenek, arra van szükségük, hogy valóban emberek lehessenek életkori sajátosságaiknak, egyéni jellemzőiknek megfelelően. Egyik legnagyobb kihívása éppen az életünknek, hogy meg tudjunk felelni annak, amik éppen vagyunk, s fel tudjunk készülni arra, amivé lennünk kell. Annak érdekében, hogy a környezetünkben élőket, s a ránk bízottakat segíteni tudjuk ebben fontos megismernünk az ő egyéniségüket, az egyéni meglátásaikat, és a fejlődésükben arra kell segítenünk őket, hogy a lehető legteljesebben kibontakoztassák magukat. Cserkészként ez annyit jelent, hogy képességeiket a legjobban feltárva és kifejlesztve boldoguljanak és boldoggá váljanak!

Az ember megismerése mára külön tudássá fejlődött. De ahogy nem kell biológusnak lennünk ahhoz, hogy felismerjük a növényeket, pszichológussá sem kell válnunk, hogy felismerjük a legalapvetőbb emberi jellemzőket. Azt viszont nem kerülhetjük el, hogy legalább „a növények felismerése szintjén” képesek legyünk az emberek megismerésére. Ehhez tudni kell egy-két alapvetően fontos dolgot.

A legfontosabb, hogy ismerd a cserkészeidet! Ismerd meg őket, körülményeiket, vágyaikat…, mindent, ami foglalkoztatja őket. Te is voltál abban a korban, amiben most ők! Neked is voltak álmaid, és neked is fontos volt, hogy komolyan vegyenek! Vedd őket komolyan!

Tudd, mivé akarnak válni! Vedd észre a jeleket, hogy tudd őket segíteni! Legyél tisztában azzal, hogy senki nem olyan, mint…, legfeljebb hasonlít rá ebben és abban… és segítsd is! Ehhez tudnod kell, hogy a pszichológusok milyen elméleteket fogalmaztak meg, és milyen ötleteket adtak az ezekkel való együttműködésre.

Címke:

EINK

Személyiségtipológia

Nincsenek tiszta személyiségtípusok, és nincsenek minőségbiztosítási leírások vagy „csak” végrehajtandó receptek. Ismerd meg az alapokat, és ezek fényében okosan tegyél a rád bízottakért. Amennyiben olyan helyzetbe kerülsz, amelyben nem tudsz előrelépni, keresd meg elöljáródat, vagy bátran fordulj olyanokhoz, akiktől segítséget kaphatsz. Itt csak egy kis szeletet mutatunk meg, hogy értsd a sokféleséget, és megismerd az alapjait.

Hippokrates

Hippokrates szerint az emberek viselkedésében levő különbségeknek az okai a különböző testnedvek: a vér, a nyál, a máj sárga epéje és a lép fekete epéje. Az akkori korfelfogás szerint az emberek viselkedését a bennük levő négy őselem: tűz, víz, levegő és föld aránya határozza meg. Ezekből következően alakul a négy vérmérséklet:

Szangvinikus: vérmes ember az, akinek könnyű a vére. Könnyen izgul, de könnyen fel is enged a feszültsége.
Kolerikus: epés ember az, akinek meleg a vére. Élénk és ki nem elégülő tettvágy van benne.
Melankolikus: fekete epéjű ember az, akinek nehéz a vére. Lassan izgul fel, de mélyen hatolnak lelkébe az élmények.
Flegmatikus: nyálkás ember az, akinek hideg a vére. Nehezen izgul fel, de szívós a cselekvésben.

Szangvinikus: gyorsan működő az idegzete, túl élénk, csapongó és konkrét a képzelete. Az értelme: sokat markol és keveset fog, általában csak felfog és befogad, de nem gondol tovább… Az akarata hirtelen keletkezik és felszínes, eleven, de nem erős. Könnyen hazudik, túlzásra hajlamos, önmagát alig ellenőrzi, világképe széteső. Gondtalan, csak a mának él, de a fájdalom megbénítja. Véleménye van, meggyőződése nincs. A következményekkel nem törődik, irtózik az áldozattól. Külsőre könnyed és formás, a szeme nagy és nyílt. Életkedv árad belőle. A hosszú ülést és hallgatást nem bírja. Mindent gyűjt, a zsebében a legkülönfélébb dolgok találhatók. Keveset és inkább többször eszik. Érzéke van a szép iránt, a szenvedőkön rögtön megesik a szíve, képességei átlagon felüliek. Extrovertált, optimista, szeszélyes. Egoisztikus, a körülmények befolyásolják. Jó társalgó, tekintélye igen csekély, mégis mindenütt szeretik.

Jó tulajdonságai: vonzó, beszédes, viccmester, a társaság középpontja, jó humorú, mindenből viccet csinál, kreatív, könnyen barátkozik.

Rossz tulajdonságai: túlságosan is cseveg, elvész a részletekben, nem emlékszik a nevekre, összevisszaság van körülötte, mindent felfordít, fegyelmezetlen, nem tud különbséget tenni lényeges és lényegtelen között, népszerű akar lenni, keresi a dicséretet.

Vezetője legyen kedves, de ne engedje magát behálózni bizalmaskodással. A nevelése legyen szelíd, de következetes. Ne azt hangsúlyozzuk, mi mindent nem szabad, hanem a cselekvés útját mutassuk meg neki. A szangvinikusnak erőt kell szereznie, ehhez viszont rendszeres munkával juthat – tehát kedvet, hangulatot kell neki teremteni. Számára döntő a vezető példája, mert a személyhez kötődik. Egyértelmű utasításokat adjunk neki, és ellenőrizzük rendszeresen. A hajszálpontos időzítést igénylő tevékenységek nem neki valók… Ne feledjük, hogy szereti a változatosságot és kerüli a merevséget, hogy gyakran meggondolatlanul beszél. Óvjuk attól, hogy túl sokat markoljon.
Nevelési cél: életének megszervezése, idejének, munkájának beosztása, pontosság, ígéreteinek betartása, munkáinak befejezése.
Tipikus példa: Péter apostol

Kolerikus: extrovertált, optimista, tevékeny. Általában szervező-vezető egyéniség, a tettek embere, vezérürü. A „nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség”, „csak akarni kell” – típusú mondatok jellemzik. Számára az élet egy megoldandó feladat.

Jó tulajdonságai: született vezető, gondolkodásában gyors felfogású és rendszerező, dinamikus és aktív személyiség. Belső késztetése van a dolgok állandó jobbítására, javítására. Erős akaratú, határozott, önérzetes, érzelmei nem befolyásolják, független és önmagának való szellem, nem szorul mások segítségére, véleményére. Önbizalmat sugároz, és akármit meg tud csinálni. Jól szervezi és vezeti csoportját. Munkájában célorientált. Kitartásának és makacsságának köszönhetően általában eléri célját, a sikert viszont okosságának tulajdonítja. Látja az összefüggéseket, nem vész el a részletekben, jól osztja be a saját és mások idejét. Gyakorlati megoldásokat keres a problémákra, és gyorsan belefog a végrehajtásukba. Szétosztja a munkát, és teljesítményt követel, látja a feladatok elvégzésének szükséges sorrendjét. Az ellenállás serkenti – „csakazértis” szellem. Alig van szüksége barátokra, általában igaza van, vészhelyzetben kincset érő személyiség.

Rossz tulajdonságai: gondolataiban és érzelmeiben gyakran uralkodni vágyó, türelmetlen, hirtelen reagáló, gyorsan haragra gerjed. Nem tud kikapcsolódni, állandó belső feszültségben él, azon rágódik, mit kellene még csinálni, túl lendületes. Nem tudja feladni a vesztett csatákat. Túl erőszakos, nem tud dicsérni, utálja a könnyeket, nehezen tud együtt érezni mással. Beosztottjait nem engedi kibontakozni, elhomályosítja őket. Türelmetlenül reagál a gyenge teljesítményre, udvariatlan, figyelmetlen, goromba lehet, engedelmességet követel, követelőző. Munkájában nem tűri a hibákat. A munka, a teljesítmény megszállottjává válhat, önfejű, nehéz vele együtt dolgozni. Barátait hajlamos kihasználni. Sokszor igaza lehet, de nem népszerű.

Vezetője legyen erős, világosan és visszavonhatatlanul beszéljen. Rendkívül határozott egyéniség, ezért vezetője is tartson ki saját álláspontja mellett. Ha egyszer hagyják, hogy ugráltasson másokat, többé nem fog leszokni róla. Vezetője hivatkozzon a becsületre, nevetségessé válásra, és szoktassa rá a kolerikust önmaga kiigazítására, ragaszkodjon a kétirányú kommunikációhoz. Ne felejtsük el, hogy nem akar bántani, csak szókimondó, nem riad vissza a munkától, ha viszont nem világos, hogy kinek mi a feladata, az konfliktushoz vezet. Józan és gyakorlatias, nem együttérző lélek, képes ösztönösen helyes döntést hozni. A kolerikus vezetésre hivatott, ezért meg kell tanítani az engedelmességre. Úgy kell nevelni, hogy önmagát nevelje. Teret kell nyitni számára. Egy jó gondolat vezércsillag lehet egész életére.
Nevelési cél: elfogadni Isten és más emberek akaratát, megtanulni engedelmeskedni, legyűrni heves és kíméletlen vonásait. Uralomvágyát szolgálattal kell ellensúlyoznia.
Tipikus példa: Pál apostol.

Flegmatikus: introvertált, pesszimista, megfigyelő. Kiegyensúlyozó, békét teremtő természetű, bár kicsit száraz, unalmas, lomha. Közösségben nem igazán vesz részt a dolgokban. „Majd meglátjuk, ebből mi sül ki”, „majd csak lesz valahogy” – típusú mondatok jellemzik.

Jó tulajdonságai: nem feltűnő, visszafogott egyéniség, az életet könnyeden, lazán veszi, harmonikus életvitele van. Békés, gyorsan kapcsol, szimpatikus és kedves, de érzelmeit elrejti. Boldog és megelégedett, mindenkit végighallgat. Jó vezető, van ideje a rábízottakra. Soha nem siet, nehéz felizgatni és dühbe hozni. Munkájában megbízható, egykedvűen és állandó tempóban dolgozik. Jó adminisztratív képességei vannak, gyakran aktakukac. A konfliktusokat elkerüli, jó csapatmunkás. Nyomás alatt is jól dolgozik, kitartó, a nehézségekből megtalálja a kivezető utat. A hirtelen veszélyekre nem reagál. Barátként könnyen ki lehet vele jönni, kellemes a társasága. Nem bánt meg senkit, jó hallgatóság, száraz humora van. Sok a barátja, hűséges és kellemes házastárs.

Rossz tulajdonságai: nincs benne lelkesedés, és nehéz lelkesíteni. Határozatlan, nem tud dönteni, a felelősséget lehetőleg elhárítja, kikerüli. Szemlélődő természetéből eredően sok elgondolás hibáját észreveszi, de ha szóvá is teszi, a megvalósításban nem akar részt venni. Sokszor visszahúzódó, sok elvtelen kompromisszumot köt, könnyen megalkuszik. Vezetőként hajlamos a fegyelem elhanyagolására, a tagok azt tesznek, amit akarnak. Túl könnyen veszi a dolgokat, kevés dolog fontos a számára. Nehéz mozgásba lendíteni, és utálja, ha valaki tevékenységre buzdítja. Lusta, csípős nyelvű – és ezzel másokat is elbátortalanít. A tervezgetés, a jövő nem érdekli. Másokat könnyen megítél, csipkelődő, szarkasztikus, száraz humorral kritizál. Társas kapcsolataiban lelohasztja a lelkesedést, nem igazán érdeklik mások és gondjaik, lehetőleg nem lesz elkötelezett semmiben sem. Személyisége nem vonzó, nem izgalmas.

Vezetője legyen következetes, aki nem lágyul el, és sok a türelme. A flegmatikusnak nem használ a szép szó, állandóan a sarkában kell lenni. Vagy a bőrén, vagy a gyomrán érezze, hogy cselekednie kell, kényszerítsük döntésre. Pontosan és részletesen ki kell tűzni számára a feladatot, és azt tűzzel-vassal be kell hajtani rajta. Kézzelfogható indítékot, ösztönzést igényel a cselekvéshez, vezetője a neki szánt feladatokat szedje listába, és sarkallja eredményre jutalmazással. Ne gondoljuk, hogy minden új ötlettől ugrálni fog örömében. A feladatokat elodázza. Ne okoljuk mindenért, mert ezzel tovább romboljuk önbecsülését, visszahúzódóvá válik, és meghátrál a felelősségvállalás elől. Bíztassuk felelős szerep vállalására!
Nevelési cél: a lelkesedés, a motiváltság felkeltése, bármiben is, de legyen elkötelezett. Állandóan kikívánkozó kritikáját szűrje meg, és csökkentse, a kritizáláson kívül a munkában is vegyen részt. Kényelemszeretete ellen kell küzdenie.
Tipikus példa nincs az Evangéliumban – valószínűleg ott és akkor is csak figyelt….

Melankolikus: introvertált, pesszimista. Mélyen gondolkodó és mélyen érző. A világot általában sötéten látja. Erőssége a másokkal fenntartott mély, lelki kapcsolat. Szereti beosztani munkáját, tervezgető, táblázatkészítő. Született mártír. A „Bocsánat, hogy élek” a jellegzetes mondata. Testével keveset törődik, félénk, álmodozó.

Jó tulajdonságai: mély gondolatokkal teli, analitikus, elemző személyiség. Komoly és céltudatos, tehetséges és kreatív, művészi hajlamai vannak. Megérti és átérzi a szépséget. Érzékenyen reagál másokra. Önfeláldozó és idealista lelkületű. Otthonában rend van, vezetőként magas követelményeket állít. Lemond saját igényeiről, hogy másokét ki tudja elégíteni. Tökéletességre törekszik, munkájában a tervhez tartja magát, és magas színvonalon akar dolgozni, minden részletre figyel. Rendszeres, precíz, szervezett, tiszta, gondos, takarékos. Szereti a kimutatásokat, listákat, táblázatokat, és szívesen csinál ilyeneket. Óvatosan barátkozik, de hűséges és elkötelezett. Empatikus, melegszívű, szolidáris. Szívesen marad a háttérben.

Negatív tulajdonságai: a rossz dolgokra sokáig emlékszik, sérelmeit évtizedekig számon tartja. Hangulatember, és általában depressziós. Szinte élvezi, ha bánat, vagy sérelem éri. Alázata hamis, bár saját magát igen kicsire értékeli. Hallása szelektív, egy másik világban él. Néha magába zárkózik, és elveszíti a kulcsot… Valami miatt mindig bűntudata van, üldözési mániában szenved, hipochondriára hajlamos. Aggályoskodó, komoran rágódik a veszekedéseken, ellentéteken. Túl magas célokat tűz vezetettjei elé. Könnyen letörik a sikertelenségek láttán. Munka helyett inkább tervezgetéssel és elemzéssel tölti az időt. Önkritikus, nehéz a kedvére tenni. Nagy szüksége van az elismerésre. Társadalmilag, szociálisan bizonytalan, távolságtartó, másokkal szemben kritikus, gyanakvó, kibékíthetetlen. Nem tud megbocsátani, haragtartó, bosszúálló.

Vezetője csak egy legyen – a többféle tanács még jobban elbizonytalanítja. Finoman, gyengéden kell vele bánni. Előbb mindent meg kell vele beszélni. A hibák miatt nem szabad ostorozni, csak csendesen figyelmeztetni, és mutatni a jónak a lehetőségét. Egyenes beszéddel, őszintén kell vele szót váltani. Le kell foglalni, hogy ne legyen sok ideje gondolkodni. Segíteni kell az élete rendezésében, erre egyedül képtelen. Óvni kell a sikertelenségektől, majd lassan hozzászoktatni a kudarcok elviseléséhez. Fel kell vele fedeztetni az élet apró örömeit. Erényekre kell nevelni. Ha derűssé sikerül tenni, képes megállni a saját lábán. Igen érzékeny, és könnyű megbántani, lényéből fakadóan borúlátó. Hajlamos a levertségre, ezért figyeljük a depresszió jeleit, vegyük észre, ha segítségre van szüksége. Bátorítsuk érzelmei kifejezésére, dicsérjük őszintén és szeretettel.

Nevelési cél: reális önbecsülés és önértékelés kialakítása, az életébe a vidámság beépítése, a haszontalan légvárépítés és merengés leépítése.

Tipikus példa: János apostol, a szeretett tanítvány

Jung

Extrovertált: sok barátja van, szereti a társas összejöveteleket, nem szeret egyedül lenni, kívánja az izgalmakat, impulzív ember, hajlik az agresszióra, szereti a vidámságot, változatosságot, optimista, cselekvő, érzéseit kiadja, nem egészen megbízható.

Introvertált: csendes, visszahúzódó, befelé forduló, inkább a könyveket, mint az emberek társaságát szereti, szeret előre tervezni, a váratlan dolgok elbizonytalanítják, nem könnyű kihozni a sodrából, szűk erkölcsi normák szerint él, pesszimista, megbízható.

Fritz Riemann karakterelmélete

A négy alapkarakter
Karakter-elméletében a félelemből, mint alapvető emberi érzésből indul ki. Nincs emberi élet félelem nélkül. A félelem egyrészt aktivitásra késztet (következménye: érés, növekedés), ugyanakkor megbénít (következménye: stagnálás, visszaesés). A félelem mindig olyankor lép fel, amikor olyan élethelyzetbe kerülünk, ami új, ismeretlen, amihez még nem nőttünk fel.
Az érett személyiség az alábbi követelményeknek kell megfeleljen:

Individuum (egyszeri, megismételhetetlen személyiség). Ha ez nem sikerül, akkor félelem lép fel az odaadástól, a feloldódástól, a függő viszonytól, mint az én elvesztésétől. Ha az individuum követelménye feltűnően hiányzik, akkor SKIZOID személyiség jön létre.

Kapcsolatteremtő képesség (nyitottság a másik ember(ek) és a külvilág felé). Ha ez a képesség hiányzik, akkor az önmagammá válás félelmet kelt, mint félelem a védtelenségtől és az elszigetelődéstől, s kialakul a DEPRESSZÍV személyiség.

Tartósság a változások világában. Ha az egyénben erős a félelem a változástól, mint múlandóságtól, bizonytalanságtól, akkor KÉNYSZERES személyiségről beszélünk.

Változás, fejlődés, haladás. Ha túl erős a félelem a szükségszerűségtől, a szabadság elvesztésétől, akkor kialakul a HISZTEROID személyiség.

Címke:

EINK

Az egységes ifjúságnevelési koncepció

Az EINK az a keret, amely meghatározza a cserkészetünkben a cserkésznevelési folyamat végére elérendő nevelési célt.
Ez a munka nem egy éves eseménynaptár, egy négy éves ciklus munkaterve, hanem egy olyan léptékű és meggondolást kívánó munka, ami túllép a stratégiai tervezés rövid-távú (2-3 év) programján, és csak a közép- (4-6 év) és hosszú-távú (8-10 év) szakaszban jelenthet majd gyakorlati lépéseket.

A cserkészetet nem kell elölről kitalálni. Bi-Pi és magyar elődeink határozott alapokat raktak le. Ezekre az alapokra kell építeni, korszerű módszertannal, a lehető legalkalmasabb módon, úgy, hogy a mai gyerekek és fiatalok is be tudják fogadni azokat a nagyszerű kincseket, melyeket a cserkészet tartogat számukra.

A gyermekközpontúság azt a törekvést jelenti, hogy megpróbáljuk megismerni a gyereket fiziológiai, orvosi, pszichológiai, etnográfiai, antropológiai és egyéb szempontból. (Ennek az irányzatnak nagy hagyománya van Magyarországon, kezdve Nagy László pedológiájától a gyermektanulmányozáson és Karácsony Sándoron át Mérei Ferencig és köréig.) A gyermektanulmány a maga korában jelentős paradigmaváltásnak minősült. A gyermek tanulmányozására építő pedagógiai irányzat a kontinentális, autoriter – és mindig kollektivista! – hagyományokkal akart szakítani.

A demokráciák óriási előnye – negatívumaik mellett –, hogy az egyéniséget akarják kibontakoztatni, azt gondolván, hogy nemcsak az individuumnak a legjobb ez, hanem a társadalomnak is. Ez hozza a legnagyobb hasznot, akkorát, amekkorára nem is lehet előre számítani, amit nem lehet előre tervezni.

Az emberek nemcsak az ujjlenyomatuk alapján különböznek a rendőrség örömére, hanem egyéniségük alapján is. Az ötvenes évek én-lélektani kutatói ki akarták mutatni, hogy nincs velünk született én-struktúránk, de mégis az ellenkezőjére jöttek rá, vagyis hogy van egyediségünk, énünk, és ezt hajlandók voltak kimondani is.

Tehát különbözünk. Ezt a különbözőséget kellene elfogadtatni a társadalommal. A gyermekközpontú szemlélet lényege: hozzásegíteni a felnövő embert ahhoz, hogy azzá legyen, akivé lehet. Ehhez valójában semmi mást nem kell tenni, mint biztosítani azokat a kedvező körülményeket, amelyekben minden egyéniség ki tudja bontakoztatni magát akkor is, ha teljesen más képességei vannak, mint amit a „világ”, az „élet”, vagy éppen az iskola elvár.

Címke:

EINK

Az EINK elmei

Az EINK az a keret, amely meghatározza a cserkészetünkben azt a nevelési célt, amelyet el akarunk érni a cserkésznevelési folyamat végére. Ennek a koncepciónak a részei:

a cserkésznevelés meghatározása,
a korosztályi felosztás,
az emberi élet részterületei, amelyekben neveljük,
a cserkésznevelés végső célja,
a cserkésznevelés az élet részterületei szerinti célja az önnevelési túlsúlyig ,
a cserkésznevelés korosztályi és életterületenkénti célja,
a cserkészmódszerek jelenléte és alkalmazása az életterületeken és a korosztályokban,
a próbarendszer (alap- és különpróbákkal) korosztályokra bontva,
a nevelési eszközök jelenléte az egyes korosztályokban,
a cserkészetbe belépők életútja a cserkészetben,
az életútra épülő vezetőképzés és
a vezetőképzésre épülő rendszeres vezetői tudásfejlesztés.

Címke:

EINK

Korosztályok

Cserkészetünkben a korosztályok szerinti bontás az őrsi rendszer következményeként jött létre. Az egyén nevelésében, fejlesztésében hatalmas erőt képvisel a korosztálya, amely kortárs csoportként vesz részt a nevelésében. Ezt a közeget nem nélkülözheti senki sem! A kortárs csoport a szocializáció legfontosabb kerete, ahol az egyén megtanul a közösségben létezni, dolgozni, közösen alkotni.
A korosztályoknak illeszkedniük kell az egyén fejlődéslélektani lépéseihez, az egyének életállapotához, az iskolarendszer felépítéséhez és a hagyományainkhoz.

Megvizsgáltuk a pszichológusok fejlődéslélektani elméleteit, ahol láthattuk, hogy az egyes lépcsők közötti határok nehezen húzhatóak meg, gyakran van átfedés, egy-egy korhatáron lévő gyermek lehet utolsó évében az előző lépésnek, vagy első éve a következőnek. A fentiek miatt a fejezet végén megtalálható korosztályi táblázatunkban látható az életkort mutató oszlop (két, egymás melletti oszlop, ahol a színek jelzik az egyes fejlődéslélektani szakaszokat, az átfedésekkel együtt).

Valamelyest könnyebb abban gondolkodnunk, hogy az oktatási rendszer évfolyamaihoz igazítjuk a korosztályokat. Könnyebb beszélnünk egy 2. osztályosról, hiszen tudjuk, hogy milyen szellemi, testi, érzelmi fejlettségi szinten áll, és milyen tudásbeli, erőnléti, stb. helyzetben van, amire építeni tudunk.

Az életkor mellett az oktatási rendszer sajátosságait is figyelembe kell vennünk. A legfontosabb, hogy van iskolaköteles kor, amelynek felső határa a 18. életév. Tehát bármilyen iskolarendszerben is tanulna az illető, biztosan iskolába jár 17. életévének betöltéséig. A törvényi előírások mellett is lehetnek nagyobb életkori eltérések egy évfolyamon belül. Az oktatási rendszerben a sokféle lehetőség miatt (4-6-8 évfolyamos általános iskola, 8-6-4 évfolyamos gimnázium, 5 éves szakközépiskola, szakiskolai képzések, stb.) az iskola adta kortárs közösségek nem jelentenek stabil hátteret. Az alapközösségben (őrsi kisközösség) való megtartás fontos szempont. Ennek érdekében a folyamatosság, a biztos háttér és a közösségi kötődések kiemelten fontosak. Így a korosztályi határok a főbb iskolai váltásokon egy-egy évvel túlnyúlnak. Ennek hozadéka lehet, hogy a közösségi kötődés miatt az iskolaváltáskor nem veszítjük el a cserkészeinket (ha a vezetőjük jó közösséget épített), és a közösség működő és élő közeg!

Mindezek alapján az alábbi táblázatunk született:

Táblázatunk az első két oszlopa („életkor”) a fejlődéslélektani szakaszok és az életkor összefüggéseit mutatják. Azért kell a két oszlop, mert a szakaszok között vannak átfedések. Egy 7 éves lehet, hogy még az előző végét tapossa, de lehet, hogy már belekezdett a következőbe. A harmadik oszlopban („MCsSz”) látható az a felosztás, amely a legjobban illeszkedik a fejlődéslélektani lépésekhez és az iskolai rendszerünkhöz. A negyedik oszlop („évfolyam”) az évfolyamokat, az ötödik („iskolaváltások”) pedig az ehhez köthető iskola-, tagozat és egyéb életstílusbeli váltásokat mutatják (az iskolaváltások: óvoda-1. évfolyam között, a 12-13. évf. között, 17. évf. után; a lehetséges váltások: 4-5. évf. között, 6-7. évf. és 8-9. évf. között). (Ebben az oszlopban a „felnőtt” az iskola befejezését jelenti, amely lehet érettségi, szakmunkás bizonyítvány, szakiskolai bizonyítvány stb.)

Az egyes korosztályokra vonatkozó részletes nevelési anyag az adott korosztály nevelési kézikönyvében található. Azonban nagyon fontos, hogy az egyes korosztályok váltásaikor olyan szertartások, beavatások kerüljenek elő, amelyek élményt jelentenek, elköteleződésüket támogatják. A korosztályi váltás egyszerre ünnepély, elkötelezés, támogatás, módszerváltás és érettségi fokmérő. Ezeket mind éljük meg, és a lehető legjobban használjuk ki a ránk bízottak javára!

Egészen biztosan kijelentjük, hogy a cserkészetbe való belépés alsó határa legalább a betöltött 7. életév és legalább a befejezett 1. évfolyam. Ez alatti korosztályokkal ma nem foglalkozunk.

Címke:

EINK

Az emberi élet részterületei

Amikor egy gyermek, fiatal vagy ifjú neveléséhez fogunk, pontosan tudnunk kell, hogy mit is akarunk nevelni. Emiatt szükséges, hogy az embert, annak minden részével együtt, pontosan lássuk. A cserkészet a teljes embert neveli! Nem csak tudást adunk, nem csak a testet fejlesztjük, nem csak a lelket nemesítjük! De ha túl nagy falatként tesszük magunk elé a teljes embert, könnyedén megakasztja munkánkat. Túl általános célokat akarunk elérni, amelyek elérése sok esetben mérhetetlen lesz, így nem tudjuk, elértük-e célunkat, vagy sem.

Ezért kerestünk olyan képet, amely átlátható, összefüggő és egységet adó, de a munkánk érdekében területei világosan elkülöníthetőek. Olyan nehéz ezt megrajzolni, mint amikor a világunk nagy titkait kutatjuk és próbáljuk számunkra érthetően megjelení-teni. Az embert leíró, megformáló metafo-rákhoz, hasonlatokhoz, magyarázatokhoz mi is hozzáteszünk egyet, melyet a legalkalma-sabbnak találtunk a munkánkhoz. Íme saját hasonlatunk, mely munkánk során alakult ki: az ember élet összetettségét tekintve, részterületeit részben szétválasztva olyan, mint egy virág. Szára, levele, vacka, szirmai és termése van.

A gyökere az a születésünk által meghatározott környezet, ahol fizikai valóságunkban megjelenünk. Születésünkkor valóságos „csomagot” kapunk készen, ami sok mindent eleve meghatároz önmagunkról. Történelmi korunk, szülőföldünk, családunk helyzete, korai neveltetésünk felmérhetetlen jelentőségűek, fogantatásunktól éveken át a fejlődés horizontját jelentik, és mire eszmélni kezdünk önmagunkra, már kitörölhetetlenül belénk vésődnek. Életünk korai szakasza meghatározó, de a beágyazottságunk később is megmarad: mindannyian holtunkig tanulunk, és a ma tapasztalata holnap már befolyásolni fog bennünket.

A szára a lelki terület, amely a hagyományokból fakad, amelyen a levelek Isten napfényéből táplálják a virágot. A lélek mindennek az alapja, hiszen emberként ez az örök jellemzőnk, és ez köt össze Istennel. Nem elválasztható létünktől, sőt a többi életterülettől sem elválasztható, mégis külön kell beszélnünk a lelki nevelésünkről.

Az érzelem a szár végén lévő vacok, ami magában foglalja a szirmokat és azok közepén a termést. A szárhoz kötődik, színe is olyan, mint a száré, de más az alakja és a feladata. Az érzelem a lélekhez, a testhez, a szellemhez és az értelemhez egyaránt kötődik. Az érzelem sokban befolyásolja életünket, megnyilvánul, értelmi, testi jelei is vannak.

A virág három szirma az értelem, a test és a társas területek. Ezek a szirmok önállóan létező szirmok, de egymással fedésben vannak. Mi, emberek is így vagyunk, és a teljes emberhez mind a három sziromra szükség van, amelyek önmagukban „csak” szirmok, de fedésben alkotják a kelyhet, óvják a virág közepét. Látnunk kell, hogy egyes konkrét dolgok ide vagy oda sorolása egyaránt jogos lehetne, azonban szeretnénk, ha ott jelenne meg, ahová soroljuk. Így az emberi nevelésben az egyes feladatok, elsajátítandó készségek, fejlesztendő területek egyértelműen helyre kerülnek a modellünkben.

Az egyik szirom az értelem (intellektuális, szellemi, értelmi terület). Az ember értelme a világról megszerzett tudást és a világról alkotott képet jelenti. Ez egy bővíthető, átrendezhető tárház. Ezen elemeket nem csak tárolja, de rendezi, újabb tudások és tapasztalatok miatt esetenként átrendezi, és a helyzetekhez alkalmazkodva képes ezeket a tudásokat előhívni és alkalmazni. Ezen megfelelő alkalmazások és átrendezési képességek összessége, amelyet a tapasztalat csiszolt, jelentik a bölcsességet!

A másik szirom a test. A testünk iránti felelősség önmagunkkal szembeni kötelességünk, amelynek elengedhetetlen része a testünk és annak működésének ismerete. Nem csak önmagában áll, hiszen fizikai aktivitást is jelent testi létünk. Abban való hitünk, hogy Isten értünk emberré, testté lett (vö.: „az Ige testté lett, és közöttünk élt” – Jn 1,14) megmutatja, hogy személyiségünknek ez a területe milyen fontos szerepet is játszik az életben, valamint elkerülhetetlenül szükséges, hogy teljes lényünkkel járni tudjuk az Őhozzá vezető utat

A társas terület jelenti a harmadik szirmot. „Nem jó az embernek egyedül lennie” (Ter 2,18), és ennek következtében családban, közösségekben (helyi és nagyobb), nemzetben, egyházban vagy gyülekezetben élünk, és töltjük be a legnagyobb emberi közösséggel a Földet. Ebből a közösségi rendszerből épül a társadalom, és mindaz a környezet, amelyet a lélekkel rendelkezők alkotnak körülöttünk. Sőt, a közösségnek valaha előttünk járt és az egyszer majd utánunk jövő tagjai is beletartoznak, mert felelősek vagyunk értük is. Így az, hogy a Földet hogyan tartjuk meg nekik, itt jelenik meg! Mivel nem egyedül vagyunk, szükségünk van a beleérző képességre, az együttérzésre, erkölcsre, közösségi életre, kapcsolatokra, kommunikációra.

Címke:

EINK