A vezetők helyzete különleges a cserkészetünkben. Egyfelől a vezetőnek elsősorban cserkésznek kell lennie, azaz a maga korosztályában is helyt kell állnia, önmagát képeznie, őrsi közösséghez tartoznia, stb. Nem lehet az vezető, akinek nincsen cserkész élete. Nem cserkész múltja, hanem élete! Tehát a vezető cserkészéletében a saját korosztályában éli életét, ahol korosztályának megfelelő programokban részesül.

 

A vezetőnek vezetőként kell viselkednie a nap minden percében, egyenruhában vagy civilben. Ez nem kis többlet erőfeszítéssel jár a cserkész mivoltához képest! Azonban nem is akárki lehet vezető, mert a cserkészet a maga érdekében megválogatja, kiknek ad lehetőséget arra, hogy vezetőként dolgozhasson. A vezető a saját vezetett egysége élén felelős és mindenre figyelő, aki a rábízottak érdekében cselekszik.

 

A vezetői közösség pedig az a hely, ahol a vezető úgy lehet jelen, hogy vezetettjei fizikailag nincsenek vele, és nem korosztályában, hanem szakmai közösségében lehet. Itt van helye olyan kérdéseknek, jó megoldásoknak, amelyek a vezetéssel függnek össze (és amelyeknek nincsen helye a vezetettjei és a korosztálya körében.)

 

 

Korosztályt vezetők
 

A korosztályt vezető vezetők a feladatra felkészített és annak végzésében motivált cserkészek, akik akarnak dolgozni. A korosztályt vezetőnek rendelkeznie kell valamifajta belső elköteleződéssel, valamilyen vezetői készséggel. Ezeket tudja a vk fejleszteni, támogatni, erősíteni. Ezek mellé sok tudást tud adni a vk, és olyan hiteles példákat mutatni, amelyek követendő példaként jelennek meg a leendő vezetők előtt.

 

Elvárás a vezetőkkel szemben a folyamatos önképzés (ami példa is!), és a folyamatos vezetői tudásfejlesztés (pl. a korosztályi vtk-k használata a rábízottak felnövekedésével). E mellett elvárás a cserkészeszmény felé való tudatos haladás, aminek példaértéke fogja a cserkészeket ugyanerre vonzani. A cserkészvezetőnek szüksége van sok energiára, amelyet a korosztályi munkából, a vezetői közösségéből és a vezetőknek szóló programokból merít. Ezeket a maga érdekében kell kihasználnia!

 

A korosztályt vezetőknek élő és személyes kapcsolattal kell rendelkeznie a korosztályában lévő cserkészekkel, és ugyanakkor a csapat vezetésével is. Egyszerre kell tudnia a vezetők körében a korosztályát képviselni, és a korosztályában a vezetői döntések mellett kiállni. Egyszerre kell kémnek és árulónak lennie, hogy a cserkészek dolgairól azok tudjanak,a kik tudnak tenni a cserkész érdekében (pl. amikor kiderül a középiskolás fiúról, hogy a haverjaival kocsmázni jár, akkor a szülő és az iskola is érdekelt a megoldásban), és egyszerre kell barátnak és társnak lennie (pl. amikor a tizenéves leányt nem engedik éjszakába nyúló bulikra, akkor tudja meghallgatni, megérteni, és segíteni abban, hogy belássa ennek miértjeit).

 

Mindezek mellett olyannak kell lennie, aki köztük él! Olyan igazi klassz bandavezérnek kell lennie, aki tud velük játszani, velük élni, velük együtt csinálni bármit – de tudja, hol a határ, és azt nem engedi kellő biztosítás nélkül átlépni. „A jó vezető fel tud mászni a cserkész elől a fára: gyorsabb és tud fára mászni!” (PPÖ nyomán) Akkor lesz a vezető hiteles, ha a cserkészekkel élve láthatják a jó példát.

 

 

Vezető a saját korosztályában

 

A vezető a korosztályában éppen olyan cserkész, mint bárki más. Vezetői tudása és a vk tábori tapasztalata többlet a cserkészpályafutásában. Semmiféle módon ne emeljük ki a vezetői képesítéssel rendelkező cserkészeinket a saját korosztályukban/ból, hiszen ott ők egyaránt cserkészek.

 

Amikor a cserkészéletről van szó, a cserkészek elé vázolt életpálya a sárga korosztálytól (vagy a belépéstől) a halálig tartó, a fogadalomhoz való hűségben megfutott, tisztességes és cserkészies életet jelenti. A magyar cserkészet azt a nevelési ívet tudja nyújtani, amely minden korosztályban a korosztályi igényekre ad választ programjaival és kihívásaival. Minden olyan fiatal, aki a cserkészek közé kerül, lehetőséget kap arra, hogy önmagát kibontakoztassa, és a bevezetőben emlegetett boldogulás útjára leljen. Ebben a nevelési ívben kiemelten fontos az egyes cserkészeknek az a létformája, hogy élvezheti, „van gyerekszobája”.

 

Az egyéni igényeik, akár vezetők, akár nem, azokat az igényeket jelentik, amelyek az adott fejlődési szakaszban minden gyermekre vagy fiatalra jellemzők. Amikor elvégzik a vezetőképzés valamely szintjét, nem veszítik el érdeklődési körüket, kérdéseiket, kétségeiket, útkeresésüket, stb. Ezért sem tekinthetjük teljes értékű és önállóan helyt álló nevelőnek a fiatal őrsvezetőket, mert őszintén szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy egy 15-16 éves fiú komolyan küzd a kora kihívásaival. A tomboló hormonokkal, a „csajozás” kérdéseivel, a haverok vagánykodásainak kérdéseivel, és így tovább. Kevésbé fakad belőle a gondoskodó és támogató hozzáállás, de csíráit vezetője gondos ápolásával a felszínre lehet hozni. Ugyan így a 14-15 éves leányok is a nőiességük kifejezésével küzdenek, és keresik azokat az utakat, amelyen egyensúlyozniuk kell a „társadalmi elvárás” és a családtól, templomtól, cserkészettől kapott normák között.

 

Amikor a vezető kiáll őrse elé, és elvárásokat támaszt (részvétel, tevékeny jelenlét, tudás, hozzáállás, viselkedés elsajátítása, stb.), akkor Teleki Pál mondata hatványozottan igaz a nagy igazságérzettel megáldott fiatalokkal szemben: „A vezetés elsősorban példa!”. Baden-Powell ezt még erősebben fogalmazta meg: „A fiú nem azt teszi, amit hall, hanem azt, amit lát.” A vezetőtől a korosztályi munka nem erőn felüli elvárás, hanem a cserkészetben folytatott tevékenység, amelyhez képest többlet az a munka, amit vezetőként végez. Ahogyan nem lehet senki sem egyedül cserkész (v.ö. cserkészmódszer – kisközösségi rendszer), úgy nem lehet senki sem csak vezető (v.ö. példaadás pl. a tevékeny, kisközösségi létben, cserkészélet).

 

A vezetői lét nem örök. Van benne sok lehetőség, egyfajta karrier is, de számtalan helyzet adódhat, amikor valamiért véget ér, vagy felfüggesztésre kerül. Ha a vezetőnek, mint cserkésznek nincsen korosztályi közössége, légüres térbe kerül, és elveszíti a cserkészet és az egyén egymást. Főként olyan helyzetekben nagyon nehéz ez, amikor valaki azért kénytelen lemondani vezetői megbízatásáról, mert olyan hibát követett el, amely miatt egy időre vezetőként nem tevékenykedhet. Ilyenkor a korosztályának közössége az a szerető közösség, amibe befogadják, és segítik, támogatják.

 

Nagyon súlyosan sérülhetnek azok a cserkészvezetők, akiknek a vezetői körön kívül, vagy a vk-n kívül nincsen cserkészközössége! Ezek ugyanis megbízatások, ahol közös a munka révén kerülnek összekötetésbe a vezetők, amely egy erős munkakapcsolat. A vezetők korosztályi közössége az a hely, ahol megélheti a maga korosztályát, és a vezetői munkához erős hátteret ad.

A vezetőképzés nem valamely korosztálynak szóló, életkori sajátosságokra választ adó program, hanem nevével összhangban: vezetőket képez, készít fel a feladatukra. A vezetőképzésbe jelölt cserkészeink a csapat, az őrs tagjai maradnak akkor is, ha lesz megbízatásuk, mert a cserkész nevelésének íve (ábra alsó vonala), a narancstól a barnáig, egy összefüggő nevelési ív, amelyet nem pótolhat és nem szakíthat meg semmi.

Amikor vezetőket akarunk kiválasztani, nézzük meg, mire és miként van igény, ki az, aki szóba kerül, és mit tud vállalni. Készítsük fel a feladatra, hogy lássa: ez nem csak móka, nem csak lemondás!

 

Vk-ágrajz

 

 

 

Jelmagyarázat, rövidítések:

 

ŐVKK             őrsvezetői kiképzőképzés

ŐVVK             őrsvezetői vezetőképzés (9-12. évfolyamosoknak)

ŐVVK 18+     őrsvezetői vezetőképzés (12. évfolyam utániaknak)

STKK              segédtiszti kiképzőképzés

STVK              segédtiszti vezetőképzés

Szak-vk          szakági és korosztályi ráképzések (pl. vízi; kicserkészvezetői, stb.)

TVK                 tisztségviselői képzés (pl. külügyi; MCsSz sajtófotós, stb.)

 

A cserkészünk életútja a belépéstől kezdve a korosztályokon való végig-élést jelenti. A belépés időpontja esetleges, amint eléri azt a legalsó korhatárt, amelytől kezdve foglalkozunk a cserkészekkel. Minden egyes korosztálynál külön kerítünk sort arra, hogy leírjuk az ott belépőket miként és hogyan tudjuk kezelni, bevonni, a közösség részévé tenni és a nevelésben társává lenni.

 

Egészen különleges az a két lehetséges életút, amikor valaki felnőttként kerül bele a folyamatba. Legyen akár a mozgalom tagja, mert tényleg cserkész akar lenni, akár olyan szakember, aki szívesen dolgozik a szervezetben.

 

Az alapképzés (AK) az a képzés, amelyben azok a felnőttek vesznek részt, akik a mozgalomhoz kívánnak csatlakozni, vagy „csak” meg akarják ismerni a cserkészetet. Nekik az egész cserkészetet meg kell mutatnunk, és meg kell értetnünk velük, hogy a felnőtt cserkészet miként és hogyan működik. Ehhez sok, számunkra érdekes dolgot felvonultathatunk, de csak akkor érdemes belevágnunk, ha valaki utána cserkészként kíván élni, vagy ha csak meg akar kicsi ismerni bennünket, de nem akar cserkész lenni. Aki cserkészként kíván a továbbiakban élni, annak találnia kell egy felnőttcserkész közösséget, és ott lesz teljes a cserkészélete. Ha nem akar cserkészként élni a továbbiakban, akkor a képzés színessége miatt sokféle dolgot láthatott, és hallhatott arról, mi a cserkészet.

 

A tisztségviselői képzés (TVK) a szervezetben dolgozni kívánó szakembereknek szól. Ide a szervezeti egységek vezetői javasolnak résztvevőket, akik a képzés folyamán megértik, mi a cserkészet, és szakmai tudásban lesznek professzionális szakemberek. Nem a romantikus élményeinket akarjuk megosztani velük, hanem az akarjuk elérni, hogy pontosan tudják, mi a cserkészet célja, mi a cserkészet módszere, stb. A szervezet a mozgalom támogatója, így a szervezet munkatársainak tudniuk kell, miért csináljuk mindazt, amit a cserkészetben teszünk. Őket ezután a szervezet különböző szintjein tudjuk alkalmazni – önkéntesként, alkalmazottként, megbízottként. Ehhez azonban tudniuk kell, mi fán terem a cserkészet.

 

Az őrsvezetői vezetőképzés (ŐVVK) az őrs, azaz a kisközösség formálásához, vezetéséhez szükséges ismeretek, módszerek és készségek elsajátításának szintje. A sárga és a zöld korosztályok „bandavezérei” általában a 9-12. évfolyamból kerülnek ki. Nekik szól az ŐVVK I. Azonban vannak olyanok, akik később jönnek rá, hogy vállalnának ilyen feladatokat, de a klasszikus ővvk-s korosztályból már kicsúsztak. Nekik, a 12. évfolyam felettieknek szól az ŐVVK II., amely egy három hétvégés képzés. Az ŐVVK célja, hogy az őrsi (kisközösségi) rendszer (cserkészmódszer) működtetéséhez kiválasztott és megfelelően felkészített fiatalok bekapcsolása a nevelői munkába azáltal, hogy felelős vezetőként, példaadó közösségvezetőként rájuk bízzuk az őrsöket, ahol érettebb vezetőként közösséget kovácsolnak belőlük. A képzés célja a vezetők felkészítése arra, hogy felelősen tudjanak választ adni a „hogyan?” kérdés(é)re.

 

A segédtiszti vezetőképzés (STVK) a 2-4 őrs közös, felelős felnőtt vezető melletti munkájához, irányításához és a hozzá tartozó fiatalok neveléséhez szükséges ismeretek, módszerek és készségek elsajátításának szintje. A képzés célja, hogy felnőtt, neveléssel foglalkozó vezetőket adjunk a mozgalomnak. A képzésen van lehetőség felkészülni azokra a feladatokra, melyek 2-4 őrs közös munkájához és irányításához szükségesek. Célja, hogy a jelöltek felkészüljenek arra, hogy példaként álljanak a rájuk bízottak elé, és arra, hogy személyesen felelnek a rájuk bízott lélekpalánták neveléséért. A célok között szerepel, hogy a jelöltek felkészüljenek a tiszti fogadalomtételre; hogy önbizalmat adjon a résztvevőknek; és hogy megismerjék saját lelki, érzelmi, testi, társas és szellemi terhelhetőségüket és a rájuk váró feladatokat. A képzés célja a vezetők felkészítése arra, hogy felelősen tudjanak választ keresni a nevelésben felmerülő „miért?” kérdés(é)re.

 

A csapatparancsnoki vezetőképzés (CspkVK) az MCsSz helyi szintű vezetőit neveli ki. A csapatok, mint a szervezet helyi szintű szervezeti egységei, a mozgalomi munka szolgálatát látják el. Feladatuk a csapatok vezetése, működtetése, irányítása, és a helyi szintű háttér megteremtése. E mellett képesnek kell lennie a magasabb szintű vezetéssel való együttműködésre. A képzés célja megtanítani a mozgalmi vezetőkkel való együttműködést, és a mozgalmi vezetők igényeinek megfelelő kapcsolattartást: bevezetni a jelölteket a szervezeti vezetői közösségbe; a csapat, mint egy, a civil területen működő egység vezetéséhez szükséges ismeretek, módszerek és készségek elsajátítása. A képzés célja a vezetők felkészítése arra, hogy felelősen tudjanak választ keresni a „itt merre?” kérdésre.

 

A cserkésztiszti vezetőképzés (CsTVK) a szervezetnek, mint a civil terület egyik szereplőjének irányításához szükséges ismeretek elsajátításának szintje. Célja az MCsSz szervezetének (csapatnál magasabb szinten dolgozó) felelős, stratégiai gondolkodásra, másokkal való együttműködésre, és a szervezetnek, mint a mozgalom segítőjének, irányítására és megújítására képes vezetők kinevelése: az MCsSz, mint civil szervezet vezetéséhez szükséges ismeretek, módszerek és készségek elsajátítása; azoknak a képességeknek a kifejlesztése, amelyek révén sikeres, civil, non-profit szervezetet képesek építeni és működtetni. Mindehhez olyan szervezet-működtetési technikákat akarunk elsajátíttatni, amelyek révén képesek a rájuk bízott egységeket működtetni, valamint elsajátítatni velük az együttműködést, függetlenül attól, honnan jöttek. A képzésben lévő szakirányú képzés célja elérni, hogy a majdani szervezeti vezetők a feladatukat különleges, a feladat által megkívánt tudással felvértezve tudják ellátni; a mozgalmi vezetőképzés (és esetleges cspkvk) után olyan szakmai képzést nyújtani, amely a szervezeti munkára készíti fel a jelölteket; megismertetni velük a szervezeti kereteket, azok működését, és a lehetőségekről közösen gondolkodni velük; a szervezeti kultúra terén közös nyelvet, értékrendet és gondolkodási kereteket adni a résztvevőknek, és kialakítani bennük a közös és helyes rendszerszemléletet; bevezetni és bevonni a szervezeti vezetői közösségbe a résztvevőket. A képzés célja a vezetők felkészítése arra, hogy felelősen tudjanak választ keresni a „merre?” kérdésre, és az ebből fakadó hogyanok megtalálása.

 

A kiképzők képzésének (KK) célja, hogy a képzésekben résztvevők érdekében a képzést tartók felkészítése mindazokra a különleges képzési keretekre, formákra és a képzés eseményeire, amely a sikeres és hatékony képzést szolgálják. Mindez természetesen az adott szint elvégzése után lehetséges. A képzés célja, hogy megtanítsuk a leendő kiképzőket arra a kérdésre válaszolni, hogy „miként lesznek …-vá/vé?”.

 

A képzésvezetői képzés (KV) célja, hogy azokat a kiképzőket, akik a képzések irányításában részt vesznek (akár képzésvezetőként, akár altábor- vagy táborparancsnokként, akár helyetteseikként) kellőképpen felkészítsük arra a feladatra, amely a hagyományos cserkészközösségekben szokványos elemektől eltérő, különleges eszközöket alkalmazó vk-inkban rájuk vár. A felelősségteljes és hosszú távú vezetői létet meghatározó események helyes alkalmazása, a vk törzseinek, mint egy-egy folyamat felelős irányítóinak, és munkatársainak közösségé szervezése a feladata. Ezekben a helyzetekben nem kevés olyan alkalom van, amikor olyan döntéseket kell hozni, amelyek egy-egy ember életét hosszabb távon befolyásolják. Mindezeket nem a maga közössége javára, hanem a magyar cserkészet működéséért teszi. A képzés célja, hogy a képzést vezetők tudják a választ a „miként tehetjük őket …-vá/vé?”.

 

A szakági, korosztályi vagy szakterületi vezetőképzés (összefoglalóan szak-vk) célja, hogy a jelölt a már elért szinthez egy-egy korosztály vagy szakági terület különleges tudását megszerezze.