A cserkészmozgalom keretei

A kezdet kezdetén Bi-Pi maga mondta, hogy volt egy jó ötlete. Annak idején a jó ötlet elterjedt, mert tényleg jó ötlet volt, és amint tapasztaljuk, kiállta az idő próbáját is! Sokaknak megtetszett, sokan akarták maguk is, akár mint tagok, akár mint támogatók. Jó páran hivatkoztak rá, és ne feledjük: az ötlet annyira jó volt, hogy nem egy ember, szervezet vagy eszme akarta magának kisajátítani!

Akkor mindenki a maga feje után ment, és találta ki, hogy a Cserkészet fiúknak könyv alapján hogyan is kellene ezt megvalósítani. Kinek jobban sikerült, kinek kevésbé jobban, de minden esetben nagyot lendített a mozgalmon, ha egy szervezetbe tömörülve támogatták egymást a vezetők, ha megosztották gondolataikat, és közösen kerestek utat a jövőbe.

Ma ott tartunk, hogy van egy olyan múltunk, amelyre méltán büszkék lehetünk. De van egy olyan szakasza, amikor nagyot fordult a magyar cserkészet: voltak magyar cserkészek, egy szövetségben, de nem Magyarországon; voltak magyar cserkészek közösségekben, de üldözték őket. Volt, ahol a cserkészetük miatt, volt, ahol a magyarságuk miatt, volt, akinek mind a kettő kijutott. Volt, ahol lehetett magyar cserkészetet csinálni, de nem magyarországi környezetben. Amikor lehetett, ismét elkezdtük, folytattuk, átvettük, újrakezdtük ezt a munkát. Sok bölcs, régebben született ember segítette az ifjúság eme mozgalmát az újraindulásban. Az emlékek, a tapasztalatok, a közösségek feltámadtak, és ezek alapján jutottunk előre. Azóta kinőttek generációk, akik vezetővé lettek, és a bölcsektől kapott tudás, a saját meglátásaik és kortársaik igényei szerint alakították, hogy valóban olyan legyen, amilyenre emlékezni szoktunk: a fiú, a leány, az ifjú kérdéseire válaszolni tudó, utat kereső és mutató, közösségekben élő cserkészet. Legyünk úttörők mindenben, abban is, ami eddig nem volt, de javunkra válik, és Isten dicsőségét szolgálja! Legyünk konzervatívak mindabban, ami jó és működő! Legyünk szabadságot adók mindabban, amiben az egyén boldogságát és boldogulását segíthetjük, amíg az az Úrnak is tetsző! Legyünk szociálisan érzékenyek azok felé, akik törődést, támogatást várnak tőlünk és közösségeinktől! Legyünk cserkészek!

Mindezek a szavak nem jelentenek semmit, ha cselekedeteink és imádságaink nem ilyenek.

Azonban ahhoz, hogy a fentieket megvalósítsuk, alaposan végig kell gondolnunk, mi miért van, mi az, amire szükségünk van, és mi az, amire nincsen. Legyen bátorságunk nemet mondani arra, ami nem kell, és tudjunk megerősödni abban, ami kell! Érezzük magunkénak!

A cserkészet alapjait és a nevelési kereteket az alapító maga fogalmazta meg. Azonban a tág keretek kitöltésére hatalmas szabadságot adott (és nagy felelősséget is, amikor a magyar cserkészetet helyezte a fókuszba: „ilyennek álmodtam!”). A cserkészet meghatározása egyszerű, így kiindulásként ezt, valamint a célját, alapelveit kell alapként leraknunk, és a kereteket a cserkészmódszer elemei biztosítják.







 

Címke: 

A cserkészet meghatározása

A cserkészet önkéntes, politikamentes, vallásos, ifjúságnevelő mozgalom.
Fontos magunkban is tudatosítani: nem lesz mindenkiből cserkész, nem lesz minden magyar fiatal cserkész! Csak az, aki vállalja a cserkészéletet, képes értékeinket magáénak érezni, és a törvényeink szerint élni.

A politikamentesség azt jelenti, hogy sem a mozgalom, sem annak tagjai, mint cserkészek nem vesznek részt a napi politikai életben. De a politika, a szó eredeti jelentése szerint a közügy, igenis része a cserkészek életének, és a cserkészmozgalom értékei szerint esetenként kiállásra készteti a mozgalom képviselőit. Ezt nem egy párt mellett vagy ellen teszik, hanem a magukénak vallott értékek mellett szólal meg.

Azt is fontos tudatosítanunk, hogy a vallásosság nem zárja ki a misszió lehetőségét, azonban nem teszi lehetővé, hogy fogadalmat tegyen az, aki nem vallásos, akinek nincsen Istennel kapcsolata (hiszen akkor mire is tesz fogadalmat?).

Végül pedig ne feledjük: ez egy mozgalom! Nem szervezet, ami a szövetség, hanem mozgalom. A mozgalomhoz lehet csatlakozni, belekerülni, megélni. A szervezet a mi mozgalmi munkánkat segíti, támogatja, de üljünk fel erre a lóra helyesen: a szervezet a mi akaratunk eredménye, hogy segítse munkánkat!
Címke: 

A cserkészet célja

A magyarországi cserkészmozgalom célja, hogy a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett, felelős, egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által az Isten felé növekedjenek. Ennek eléréséért ifjúságnevelést végez önkéntesei által, illetve életmodellt nyújt. Mindezt saját nem-formális nevelési módszerével végzi. A cserkészet ezt Magyarország településein a helyi közösségekkel együttműködve 7 éves kortól mindenkinek nyújtja, aki nyitott elveinkre és közössége
életében tevékenyen részt vállal.

A fenti mondatokat elolvasni könnyű. Azonban mindannyian látjátok, hogy nagyon
komoly dolgokat fogalmaztunk meg, mint közös célunk. Ezek egyikének is a hiánya azt eredményezi, az nem cserkészet. Ez a cél, ezen keretek között az, ami cserkészet céljaként megjelenik!
Címke: 

A cserkészet alapelve

a kötelességteljesítés Isten, embertársaink és önmagunk iránt. Tudom, most sokan meglepődtek, mert bennünk van a fogadalmunk és a törvényünk által a kötelességteljesítésről szóló kimondott hármas (illetve a határon túli egyes szövetségek esetében négyes). Isten, Haza és embertárs. A két hármasság nem egymás ellen való, bele kell látnunk a mélyébe.

Az Isten felé lévő kötelességeink visszaköszöntek a célban is, a meghatározásban is. Igenis vallásos életvitel, személyes istenkapcsolat és cselekvő vallásos közösségi tagság az, amit elvárunk.

Embertársaink nem csak azokat jelentik, akikkel ma tudunk beszélni, hanem mindazokat, akik előttünk jártak, utánunk jönnek, akikkel valamilyen okból egy közösségbe tartozunk (család, nemzet, gyülekezet, baráti társaság, cserkész). Ennek okán a környezetünkkel szembeni felelősség is megjelenik ebben a kötelességben. Itt összecsengenek a magyar cserkészszövetségek által megfogalmazott Haza, embertárs és esetenként megjelenő nemzet iránti kötelezettségeink.

Végül pedig az önmagunkkal szembeni kötelességek, amelyeket, ha emlegetünk, mindig természetesnek veszünk, de sokszor, főként a kevésbé bölcsek, nem annyira vesznek komolyan a mindennapokban. Pedig Jézus is azt mondta, hogy Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!

A cserkészmódszert (lásd alább) Bi-Pi határozta meg. Ma azt mondjuk, hogy a ha cserkészmódszer öt eleméből bármelyik is hiányzik, akkor az a csoportosulás vagy tevékenység nem cserkészet. Közösen kell keresnünk az utakat, hogy az adott helyi környezetben hogyan valósíthatóak meg ezek a módszerek.
Címke: 

A cserkészmódszer

Kisközösségi (őrsi) rendszer:

Hiszen éppen abban van az ereje a cserkészetnek, hogy a kortárscsoportok által is neveli az egyént. Azokon a helyeken, ahol összeverődnek fiatalok (iskola, egy utcában lakók, stb.), spontán bandába szerveződnek, és fiús vagy lányos dolgaikat intézik közösségükön belül. Ezt az adottságot használja ki a cserkészet, amikor őrsökkel dolgozik. Az őrs legalább 4, legfeljebb 15 cserkésznek (cserkészcsapatban cselekvően jelen lévő egyének), közös célért létrehozott, hosszútávú (8-10 éves) együttműködésre kialakított, nevelési közössége, amelyet vezetője irányít. Az őrs alapvetően azonos korosztályúakból és azonos neműekből áll, vezetőjük neme általában egyezik a vezetettek nemével. A pontos megfogalmazás korosztályonként eltérő lehet, akkor és ott kitérünk rá.

 
Fogadalom és törvények:

Van egy eszményképünk, amit a cserkésztörvény ír le. Törekszünk olyanná lenni, a nap minden percét e szerint megélni. A fogadalommal kifejezzük azt, hogy eziránt elköteleződtünk, komolyan gondoljuk!
A fogadalom szövege:
Én (név), fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom.
A cserkésztörvény:
1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.
2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.
3. A cserkész ahol tud, segít.
4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.
6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.
7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.
8. A cserkész vidám és meggondolt.
9. A cserkész takarékos.
10. A cserkész testben és lélekben tiszta.
A törvény és a fogadalom keretei a korosztályok igényei szerint változhatnak, de létük nem elhagyható! (A törvény és a fogadalom a zöld korosztályban ezen a néven van jelen. A különböző korosztályokban az adott korosztály igényeihez igazítva jelenik meg a fogadalom, esetleg más néven nevezve.)


Cselekedve tanulás:

Sokszor hallom helyette a játszva tanulást. Igen, sokszor játszunk, és általa is tanulunk, azonban a cselekedve tanulás azt jelenti, hogy a ránk bízottak azt fogják ténylegesen megtanulni, amit maguk is megcsinálhatnak. Amit látunk, arra emlékezhetünk, amit hallunk, arról véleményünk van. De amit csináltunk, az az igazi tudás. Kung Fu Ce mondta: „Mondd és elfelejtem, mutasd meg és megjegyzem, engedd, hogy csináljam, és megértem.” A cselekedve tanulás azt jelenti, hogy minden, amit tanítani akarunk, az nem szó vagy látás által átadható tudás, esetleg ezek egyvelege, hanem minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a tanultakat azonnal ki is próbálhassák, ne csak megértsék, hanem alkalmazni is tudják. A cselekvés által a tanulás közben rögvest számot is adnak tudásukról. Akkor lehetünk eredményesek, ha az átadott tudás már az alkalmazás képességével is erősítve jelenik meg.


Folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben:

A folyamatos programjaink azt szolgálják, hogy tudjunk építkezni, szintről szintre közelebb kerülni a nevelési célhoz és az eszményképhez. Az ösztönző mivolt azért fontos, mert itt érhetjük tetten az önkéntességünket. Ez egy önkéntes mozgalom. Ha a programjaink, tevékenységeink ösztönzőek, akkor az egyének belülről fakadóan fognak ebben részt venni, és ezáltal önmagukat fejleszteni. A programoknak azért kell vonzónak lenniük, mert valami olyat kell nyújtanunk, amin a gyerekek részt akarnak venni, már az első pillanattól azt kell érezniük: „Ott a helyem!” A hasznosság a cél tükre: olyan polgárokat akarunk nevelni… ha a programunk nem hasznos, a benne résztvevő sem fogja annak tartani, sem magára, sem környezetére nézve. Így viszont maga sem lesz hasznos tagja a közösségének! Programjaink által tudunk nevelni, megvalósítani azt, hogy cselekedve tanuljanak a ránk bízottak. A természetbeniség pedig éppen azért fontos, mert ott van lehetőség arra, hogy megtanuljon a gyerek, a fiatal helyt állni, erőforrásait jól felhasználni és az alkotás örömét megtapasztalni. Kifejezheti önmagát, és a lehető legközelebb létezhet Istenhez, a teremtett világ által. A programok folyamatossága az egyenletes fejlődést szolgálja. A vonzó programok elérik azt, hogy a résztvevő akarjon jelen lenni. Az ösztönző programok arra serkentenek, hogy egyre több és jobb legyen általa. A hasznos programok (a fejlődésben) olyan élményekkel, tapasztalatokkal, motivációval és tudással vértezik fel, amelyek az elsajátításuk után számára fontosak és szükségesek lesznek. Tehát ezek a programok olyanok, amelyekre a résztvevők szívesen jönnek, fejlődésüket szolgálják, azaz jobbak és többek lesznek általa, és mindazt, amit megtapasztalnak, kamatoztatni tudják a jövőben. Mindezeknél messzemenően figyelembe kell venni a résztvevők életkori sajátosságait és egyéni igényeit. A természet közelsége adja azt a lehetőséget, hogy a megszokotthoz és az elvárthoz képest önmaga lehessen!

 
Magyar kultúra ápolása, különös tekintettel népi hagyományainkra:

1939-41 között Ábrahámhegyen (a Balaton északi partján) jöttek össze Teleki Pál hívására cserkészvezetők, hogy a cserkészet pedagógiai programját újra átgondolják. Az itt megfogalmazott alapvetéseket vitte magával kisbarnaki Farkas Ferenc a menekülttáborokban meginduló magyar cserkészetbe is, és őrizte meg nekünk a KMCsSz. Ez a hagyaték a magyar cserkészetet két alappillérre helyezte: a Szentírásra (Bibliára) és a magyar népi kultúrára. Az ábrahámhegyi alapok a mai napig érvényesek! Ezért sikerült megőriznünk a magyar cserkészetet vallásosnak, és ezért van benne mindenünkben a regösség sokféle szilánkja, kezdve a tábortüzek népdalaitól a tábori regös napokig. Ez a sajátosan magyar módszer segít megőrizni hagyományainkat, segít megismerni önmagunkat, a közösségünket, a nemzetünket. Nem csak a népművészet útján, hanem mindazok által, amelyek a magyar kultúra kincsei a pentaton dallamoktól az István, a királyig, a jurtától az Országházig. Itt válik kézzelfoghatóvá az embertársainkkal, a Hazánkkal szembeni kötelességünk. A magyar kultúra (és itt kiemelendő, hogy a magyar kultúra igen sokféle, hiszen a Kárpát-medence közösségének minden hatása érezhető rajta) mint közös alap, és mint közös nyelv jelenik meg. Minden rezdülésünkben magunkban hordozzuk ezt a közös alapot. A nyelvhasználattal, a fantáziánkkal, a mulatásunkkal és a bánatunkkal stb. mind teszünk azért, hogy ezt a kultúrát ápoljuk. Ezért minden olyan megmozdulásunkon, amit a cserkészethez kötünk, ezeknek nemcsak helye lehet, hanem helyet is kell neki biztosítani!

 
Ezek azok a keretek, amelyeket Bi-Pi hagyott ránk. Azóta a Cserkészmozgalom Világszervezete (WOSM) ezek fényében ismételten újragondolja mindazt, ami a cserkészmunkánkat érinti. Ezek fényében végezzük nevelő munkánkat, de érdekel minden cserkész és vezető véleménye, fontos a szülők, a lelkipásztorok, a pedagógusok és a kívülállók véleménye is. Cserkészetünk a gyermeket akarja nevelni a család, a templom és az iskola társaként. Ezért fontos, hogy láthassuk, hallhassuk azt is, hogy ők mit gondolnak rólunk, munkánkról. A valósághoz kell igazodnunk, és minden egyes cserkész esetében újra kell gondolnunk az alapokon túl leírtakat. Ne egy általunk megálmodott gyerekből faragjunk polgárt, hanem a valós gyerekből valós polgárt!

Ez a könyv arra ad iránymutatást, hogy hogyan tudjuk a fenti kereteket ma, Magyarországon, valósággal megtöltve úgy használni, hogy a ránk bízottak a boldogság útján járjanak és a boldogulás ösvényén jussanak előre. Ehhez tudnunk kell, hogy milyen szerepe van az egyenruhának, hol jelenik meg a demokratikus működés, miért állatneveket adunk az őrsöknek, ki felel a nevelésért. Mindezekben ad segítséget ez a könyv.
Címke: